A POPÉK a XI. kerületi Hamzsabégi-Dombóvári-Sárbogárdi út környékének lakóit és a Hamzsabégi sétányt szerető emberek összefogását támogatja, hogy közösségként tudjunk részt venni a tervezett Ferencváros-Kelenföld vágánybővítést érintő vitákban és elérjük, hogy valódi társadalmi egyeztetés jöjjön létre a Déli Körvasút nevű, félreérthetően csak elővárosi személyforgalom-célúnak kommunikált, valójában teherforgalmi bővítésről is szóló, indokolatlanul drága és túlméretezett vasúti beruházásról.
A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK NÉHÁNY MONDATBAN:
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy NEM vagyunk vasútellenesek. Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól - azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Újbuda közepén egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. A közel 1 milliárd eurós árat többek között a tehervonatok miatt építendő, extra drága, több emelet magas beton támfal és zajvédő fal: a kilométereken keresztül húzódó csőkígyó indokolja, amely örökre megváltoztatná lakóövezetünk és az egész kerület arculatát. Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen.
A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik!
Céljainkról, történetünkről és javaslatainkról bővebben a BEMUTATKOZÁSban és az ONLINE PETÍCIÓban olvashatnak. (a jobb oldalon)
A kormány - mint beruházó - éjféli gyorsrendeletekkel csavarja ki a jogérvényesítés eszközeit a civilek és az önkormányzatok kezéből. Miután az azonnali jogvédelemhez való jogot is elvették azzal, hogy a Kelenföld-Ferencváros vasúti szakaszt honvédelmi rendszerelemmé nyilvánították, a civilek az Európai Bizottsághoz fordultak egy hivatalos panaszban. Jelenleg is per alatt van az új környezetvédelmi engedély, sőt, az Alkotmánybírósághoz és az Ombudsmanhoz is panaszt nyújtottunk be, de ezek az eljárások évekig is eltarthatnak, miközben a kormány - mindezt kihasználva - a budai oldalon is elkezdte a Déli Körvasút kivitelezését, visszafordíthatatlan károkat okozva a környezetben.
A Fővárosi Törvényszék már kétszer is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, de a kormányhivatal mindig újra kiadja azt. Az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszunk a hatodik, folyamatban lévő jogi eljárás a Déli Körvasúthoz kapcsolódó beruházói és kivitelezői jogsértések miatt, de lesz egy hetedik is.
Mi ez a hét eljárás?
1.Perfelülvizsgálati kérelmetnyújtottunk be a Kúriára. Ezt a KúriaKfv.VII.37.467/2023/2. számon befogadta. Erről a Jász-Nagykun-Szolnok "vármegyei" főispánnak tudnia kellett, így meglátásunk szerint minimum aggályos, hogy az új környezetvédelmi engedély kiadásával nem várták meg a Kúria ítéletét.
5.Újbuda Önkormányzata az Integritás Hatósághoz fordulva tiltakozik a projekt visszásságai miatt.
6.Panaszt nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz és petíciót az Európai Parlamenthez,így a teljes eljárás a 381/2023-as rendelet meghozatalával együtt részévé válhat a jogállamisági eljárásnak. Újbuda Önkormányzata is él ezzel a panaszbenyújtási lehetőséggel. A panaszról levélben is tájékoztattuk a Bizottságot: POPEK_EU_C_2024jan15ENG.pdf
7.A társadalmi-gazdasági problémák miatt egy kártérítési (polgári) per elindítása is folyamatban van.
A kormányberuházó trükközései:Lex Újbuda, Lex Pázmány, Lex Hamzsabégi
Lex Újbuda
Miközben a beruházó idén nyáron elkészítette a harmadik környezeti hatástanulmányt (KHT), a kormány tagjai is dolgoztak. Hoztak egy „2000-es” rendeletet az ÉKM projektmegvalósítására való felszólításáról. Ez a rendelet nem került be közlölnybe, vagyis nem titkos, de elhallgatták a köznyilvánosság elől. Hoztak olyan kormányhatározat-módosítót is, ami módosítót módosított, így igen áltláthatatlanná vált. Ennek keretében a EU-finanszírozott keretekből kivették a Külső (Szuglói) Körvasút állomásait, illetve Újbudát érintően Albertfalva vasúti megálló Kelenvölgy felé eső peronjait. Ezt több sajtóorgánum félreértelmezte, és a Déli Körvasút halálhírét keltette, mintha nyugtatni akarták volna Újbuda lakosságát.
Ezt követően a kormány megalkotta a 381/2023. rendeletét, ami szerint kiemelt kormányberuházásokat a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – törvényi rendelkezésektől eltérve – katonai létesítmények beruházásaival szemben bíróság nem rendelhet el azonnali jogvédelmet. Más jogszabályok alapján a Déli Körvasút nem lehet viszont katonai létesítmény, mert polgári üzemeltetője van, és főként polgári célokra használják. Ennek megfelel, amit a kormányszóvívő kormányifón (kormányzati sajtótájékoztatón) nyilatkozott. Ezt a kormányzati álláspontot az ÉKM vasútért felelős államtitkára később levélben ismegerősítette.
Nem is lenne észszerű katonai létesítménynek tekinteni egy olyan vasútvonalat, amire rálátni lakásokból, illetve a lakosság tömegei veszélyeztetettek miatta.
A józan ész egyébként azt is mondatja velünk, hogy háborús vészhelyzet alatt nem lenne szabad katonai létesítményt megbontani. A beruházót viszont szemmel láthatóan nem érdekli, mi lenne észszerű.
Lex Pázmány
A kormány új rendeletet alkotott (523/2023. (XI. 30.) Korm. sz.) az építési tárgyak városi szállításának engedélyezéséről. Veszélyhelyzet miatt is felülírja a cselekményeket, és van egy olyan módosítása (626/2023 és 625/2023. (XII. 22.) Korm. sz.), amely szerint a hamarosan induló ügyekre is érvényes. A "Lex Pázmány" alapján állami kiemelt beruházásoknál az eljáró hatóságoknak már nem kell figyelembe venni az önkormányzati változtatási tilalmat és a szükséges közútkezelői engedélyeket már a közlekedési hatóság adja ki (nem az önkormányzatok).
Lex Hamzsabégi
Az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi levelet fogalmazta meg Karácsony Gergely főpolgármesternek, valamint Baranyi Krisztina és László Imre, Ferencváros és Újbuda polgármesterei részére. A kiszivárgott levél tartalmát most közöljük:
PAT/985 /2024/VASHAT
Tisztelt Főpolgármester úr!
Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Polgármester Úr!
Tájékoztatom, hogy az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CVII. törvény 27.§-a módosította a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Vasúti törvény) 44/A. § (16) bekezdést az alábbiak szerint:
„44/A. § (16) Országos, térségi, elővárosi és városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak és a honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok és vasúti üzemi létesítmények létesítése, felújítása és fejlesztése során a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon az építtető vagy megbízottja az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházáshoz szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja, valamint ezekért ellenértéket nem számolhat fel.”
A vasúti törvény fent idézett módosítása 2024. január 1. napján lépett hatályba, amely érinti többek között a „Ferencváros-Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái” tárgyú projektet is.
Tekintettel a fentiekre, a projekttel érintett önkormányzati területek vonatkozásában a másolati címzett szerinti Mérnökszervezet által munkaterület átadást kívánunk tartani, melyre a meghívót az
érintett ingatlanok felsorolásával Mérnökszervezet fogja kiküldeni.
Tisztelettel...
A Lex Újbuda/Lex/Pázmány/Lex Hamzsabégi "csomag" elveszi a civilek és az önkormányzatok mozgásterét, módszeresen bontva le még a jogállam illúzióját is. Nem várják meg a bírósági döntéseket, inkább gyorsan letarolnak mindent, amit értékként megvédhetnénk.
2024. január 15-én a kivitelező V-Híd Zrt. az EKM megbízásából elkezdte a vasúti töltés kordonozását Dombóvári úton, a Sárborgárdi úton és a Hamzsabégi park felől is.Ide kattintva láthatja róla a fotókat és videókat.
A fentiek alapján meg vagyunk győződve róla, hogy ennek a beruházásnak ezzel a műszaki tartalommal nem szabad megépülnie. Ez országos érdek a kínálati menetrend miatt (EU Fehér Könyve szerint) és a megépítendő V0-vonalonon való fuvarozás gazdaságosabbá válásamiatt, és egyben helyi érdek is a környezeti hatások miatt. Ezért bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Fővárosi Törvényszék és az EB kedvezően döntenek.
2024. jan. 18-án Újbuda Önkormányzata sajtótájékoztatót tartott a sétányon. Vasúti biztost neveznek ki a lakosság érdekeinek védelmére és levelet írnak a minisztiériumnak, amelyben kérik az építkezés leállítását a bírósági folyamatok lezárultáig. László Imre polgármester a polgári engedetlenséget is kilátásba helyezte, valamint ígéretet tett, hogy alpolgármestereivel személyesen vesz részt az élőláncban, amennyiben a kivitelező a önkormányzati területen kezdene el fát vágni.
Kérjük a környék lakóit továbbá a kártérítési perhez való csatlakozáshoz is. Kisszámú résztvevővel indul próbaeljárás nemsokára, de mindenki számára biztosított a csatlakozás.
A kormányhivatal - továbbra sem tanulva hibáiból - hamar kiadta harmadszor is a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, miután a projekt nyomvonalát egy, a megszokotnál is durvább lépéssel katonai célúvá minősítették. Ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fordult a POPÉK, valamint a Védegylettel közösen megtámadta az új engedélyt a bíróságon. A XI. kerületi városvezetés is perel. A közeljövőben más jogi eljárások is elindulnak. Újbuda nem ad a beruházónak területhasználati engedélyt, de a kivitelező már korábban is többször dolgozott engedély nélkül. Ezért kell a lakosságnak ébernek lennie és erősítenie a riadóláncot. A vágánybővítési projekt hemzseg a szabálytalanságoktól, jogi helyzete tisztázatlan. Meg kell várni az összes hivatali eljárás végét, és nem engedni a kivitelezést, amivel a beruházó hatalmas, helyrehozhatatlan károkat tenne a környezetben, lakóhelyünkben.
A képen a Hamzsabégi sétány egy részlete látható. Továbbra is élhető, zöld környezetünk és lakóhelyeink épsége, valamint Újbuda jövője a tét!
Az év végén nagyon sok minden történt ebben az ügyben, tekintsük át röviden:
2023. október 12-13. - A Pest "Vármegyei" Kormányhivatal a 381/2023. (VIII.10.) Korm. rendeletre hivatkozva a Kelenföld és Ferencváros közötti vasúti szakasz (Déli Körvasút) vágánybővítésének környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását áthelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegyei" Kormányhivatalhoz. Ezzel akarják megkerülni a jogrendszert.
2023. október 25. -A rendkívüli kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá.Gulyás Gergely válaszafelért egy beismerő vallomással:"Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..." Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Ez utóbbiban nem tévedett. (Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.)
Vártuk, hogy az új kormányhivatalnál ügyféljogunkat automatikusan elismerjék, ahogy ezt az Újbudai Önkormányzatnál megtették. Aztán nem vártunk tovább és ügyféljogi kérelemmel fordultunk hozzájuk november 3-án.
2023. november 9-énelismerték az ügyféljogunkat, mi pedig dolgoztunk az újabb észrevételeinket tartalmazó beadványunkon, de...
2023. december 21-én a POPÉK és a Védegylet egyesületek újra (immár harmadszor) a bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt. Újbuda önkormányzata ismét külön indít pert, ahogy legutóbb is tette. A két bírósági keresetet a Fővárosi Törvényszék összevonja majd.
A projekt alapvető problémái mit sem változtak az első bírósági per óta
·A zaj és a rezgés a kapacitásbővítés
előtt is elviselhetlen, egészségügyi határértéket meghaladó.
· Tehervonatok üzemzavarainak (pl.
vegyianyag-szivárgás) és baleseteinek érdemi haváriatervei nem képezték az
eljárás tárgyát.
·A korábbi lápos területre épült
lakóházak statikai állékonyságát nem vizsgálták.
·2250 ember él a közvetlen
hatásterületen.
·A tervezett állapot nem felel meg
stratégiai céloknak, így se az eredeti NKS-nek, se a Nemzeti Környezetvédelmi
Program célállapotának (mindkettő az EU Fehér Könyvével harmonizált).
·A tervezett állapot nem felel meg
az EU Zöld Megállapodása szerinti „ne árts” elvnek.
·A fentiekből következő
gazdasági-társadalmi károkat nem becsülték fel hiteltérdemlően.
·A jövőbeli zaj- és rezgésvédelem
innovatív megoldásait, amelyekről az elmúlt 3 évben nem készültek a
köznyilvánosság előtt megfelelő vizsgálatok, nem lehet tervezési alapnak
tekinteni.
·1000 fa és az aljnövényzetük
eltűnésével súlyosan sérül az élővilág és annak a sokfélesége. A lakosság
ezentúl nem részesülne ezek ökoszisztéma-szolgáltatásából.
·Szétdarabolt enegdélyezés miatt
(külön a Duna-híd és a Budapes–Belgrád vonal) nem lehetett érdemben vizsgálni a
teherszállítások Natura2000- és vízbázis-érintettségét.
·A felszínborítás változásával
előálló hőszigethatással és annak a lakosságra gyakorolt hatásával nem
foglalkoztak érdemben.
·A legkiemelendőbb: az
alternatívavizsgálat hiánya, a beruházók ugyanis csak olyan változatokat
vizsgáltak meg érdemben, amelyeknek vagy nem tértek el lényegadó
sajátosságukban a tervezett műtől, vagy politikai szándák miatt esedékes
időtávra hivatkozva tekintették elutasítandónak (a V0-t). Ez nemzetgazdasági és
nemzetbiztonsági szempontból is erősen vitatható Tóth Bence hálózatelemzése
alapján.
A fenti problémák jól mutatják, hogy a „Déli
Körvasút II.” beruházás nemzetgazdaságilag kielemlten hátrányos. A beruházók
megcáfolhatták volna ezt az állításunkat, ha kérésünknek megfelelően nyilvánosságra
hozták volna a Megvalósíthatósági Tanulmány gazdasági fejezetét, amiben a fent
felsorolt hatásokat és a beruházás hasznait is be kellett árazni. Ezt azonban
az Információszabadságról szóló törvényre hivatkozva következetesen titkolták.
Igazolhatták volna a beruházás alapvető értelmét is, ha az ÜHG-mérleget adták
volna ki, de ezt is titkolják a közvélemény elől.
Ezek a problémák miatt az első bíróság új
eljárásra és BAT-elemzésre kötelezte a beruházókat. A beruházók az új eljárás
keretében szövegesen több ponton kiegészítették (kozmetikázták) a KHT-t, de semmit se
számszerűsítettek. Kifejezetten arrogáns viselkedésnek tekinthetjük, hogy a
BAT-elemzésre való bírósági kötelezvényt negligálták, egyik vonatkozó jegyzéket
se hivatkozták. Így pedig elmulasztottak egy komoly lehetőséget az innovatív
eljárásaik megfelelőség-igazolására. Alternatívavizsgálatot az előírtak szerint
továbbra se készítettek. Ezért indítottuk meg a második pert.
A második per tanulságai
A második bírósági ítélet a zaj
hatásterület-lehatárolásánál és ebből következő passzív zajvédelem
kijelölésénél állapított meg jogsértést, ami az engedélykérelem szempontjából
semmisségi ok (ítélet 109.K.704.523/2022/41. számon). A többi problémára adott
választ viszont a második bíróság helyben hagyta, így további új eljárásban a
beruházónak csak a hatásterületet kellett kijavítania. Több pontban elfogadta a
bíróság a felperesi észrevételeinket (pl. a Nemzeti Környezetvédelmi Program
célállapota kapcsán), amelyek szerint kötelezően elutasítandó a
környezetvédelmi engedély iránti kérelem, de el kívánta kerülni szakértő
bevonását, és nem foglalkozott vele érdemben. A második bíróság ezen ítéletével
szerintünk nem lehet egyetérteni. A per ideje alatt a beruházó engedély nélkültöbb ízben végzett államvasúti területen beruházással kapcsolatos munkát.
A
második bírósági ítélet és a beruházó magatartása miatt az alábbiakat tettük:
·A társadalmi-gazdasági problémák
miatt egy kártérítési (polgári) per elindítása is folyamatban van.
A kormányberuházó trükközései
Miközben a beruházó idén nyáron elkészítette a
harmadik környezeti hatástanulmányt (KHT), a kormány tagjai is dolgoztak. Hoztak egy „2000-es” rendeletet
az ÉKM projektmegvalósítására való felszólításáról. Ez a rendelet nem került be
közlölnybe, vagyis nem titkos, de elhallgatták a köznyilvánosság elől. Hoztak
olyan kormányhatározat-módosítót is, ami módosítót módosított, így igen
áltláthatatlanná vált. Ennek keretében a EU-finanszírozott keretekből kivették
a Külső (Szuglói) Körvasút állomásait, illetve Újbudát érintően Albertfalva
vasúti megálló Kelenvölgy felé eső peronjait. Ezt több sajtóorgánum félreértelmezte,
és a Déli Körvasút halálhírét keltette, mintha nyugtatni akarták volna Újbuda
lakosságát.
Ezt követően a kormány megalkotta a 381/2023.
rendeletét, ami szerint kiemelt kormányberuházásokat a háborús veszélyhelyzetre
hivatkozva – törvényi rendelkezésektől eltérve – katonai létesítmények beruházásaival
szemben bíróság nem rendelhet el azonnali jogvédelmet. Más jogszabályok alapján
a Déli Körvasút nem lehet viszont katonai létesítmény, mert polgári
üzemeltetője van, és főként polgári célokra használják. Ennek megfelel, amit a
kormányszóvívő Kormányifón (kormányzati sajtótájékoztatón - lásd a cikk elején) nyilatkozott. Ezt a
kormányzati álláspontot az ÉKM vasútért felelős államtitkára később levélben ismegerősítette. Nem is lenne észszerű katonai létesítménynek tekinteni egy olyan
vasútvonalat, amire rálátni lakásokból, illetve a lakosság tömegei veszélyeztetettek
miatta. A józan ész egyébként azt is mondatja velünk, hogy háborús vészhelyzet
alatt nem lenne szabad katonai létesítményt megbontani. A beruházót viszont
szemmel láthatóan nem érdekli, mi lenne észszerű.
·Panaszt nyújtunk be az Európai
Bizottsághoz, így teljes eljárás a 381-es rendelet meghozatalával együtt
részévé válhat a jogállamisági eljárásnak.
A fentiek alapján meg vagyunk győződve róla,
hogy ennek a beruházásnak ezzel a műszaki tartalommal nem szabad megépülnie. Ez
országos érdek a kínálati menetrend miatt (EU Fehér Könyve szerint) és a megépítendő V0-vonalonon való fuvarozás gazdaságosabbá válása miatt, és egyben helyi érdek is a
környezeti hatások miatt. Ezért bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria
és az EB kedvezően döntenek.
Mivel az azonnali jogvédelem lehetőségét a
kormány a 381-es rendeletre hivatkozva elvette, kérünk mindenkit a riadólánc
támogatásában. Kérjük a környék lakóit továbbá a kártérítési perhez való
csatlakozáshoz. Kisszámú résztvevővel indul próbaeljárás nemsokára, de mindenki
számára biztosított a csatlakozás.
A Déli Körvasút kormányberuházója újabb jogsértő lépéseket tett. Ennek ellenére sem mondtunk le arról, hogy továbbra is a józan ész hangján szólítsuk meg őket. Újbuda civiljei a Hamzsabégi park környékén élő polgárok hangját tolmácsolják ismét nyílt levelükben. Mindeközben ügyfélként vagyunk jelen a honvédelmi célú beruházássá minősítés miatt elindított új közigazgatási eljárásban. Az átminősítést alkotmánybírósági panaszban is kifogásoljuk.
Tisztelt Döntéshozó!
A Déli Körvasút ügyében fordulok Önhöz, és együttérző támogatását kérem a POPÉK, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért egyesület elnöksége megbízásából.
A Déli Körvasút jelenlegi tervek szerinti megépülése súlyosan veszélyeztetné Dél-Buda lakosságát, ökológiáját és Budapest teljes egészének kohézióját. Városrendezési szempontból is érthetetlen, miért létesülne belterületen, sűrűn lakott városrészben, kórház, iskola, óvoda, egyetem és sok vállalati székhely közvetlen-közelében a városrész közepén a látképet elcsúfító, zajos, káros rezgéseket keltő tehervasútvonal. Azt látjuk világszerte, hogy a teherforgalmat kivezetik a városokból, sok esetben a föld színe alá terelik. Mi itt éppen az ellenkezőjének vagyunk tanúi és elszenvedői.
A Dombóvári út, Sárbogárdi út, Hamzsabégi út épületei nem olyan zaj- és rezgésterhelés elviselésére épültek, amelyet az ide tervezett teherforgalom keltene. Már a jelenlegi forgalom is súlyos károkat okoz, a zajszint a megengedett értékeket már most is bőven és rendszeresen átlépi, a házak állapota pedig egyre romlik a folyamatos rezgésterhelés miatt.
A Kormány egyik prioritása a családok védelme, a gyermekek születésének támogatása, az emberek, különösen az idősek életkörülményeinek folyamatos javítása. A Déli Körvasútnak Dél-Budára kényszerítése által a Kormány elveszi az egyik kezével, amit a másikkal ad: ellehetetleníti a tervezett vasútvonal közvetlen és távolabbi környezetében élő több ezer család életét. Ingatlanaik biztonsága veszélybe kerül, nyugalmuk a teherforgalom keltette zaj és rezgés miatt elvész, és a jó levegő is eltűnik a környezetből a Hamzsabégi sétány több mint ezer fájának kiirtása miatt. Itt jegyezzük meg, hogy a kb. 2 km hosszú Hamzsabégi sétány a környék egyetlen parkja, amely az ugyancsak kormányprioritást jelentő környezetvédelem egyik eleméről, a levegő megszűréséről gondoskodik a vasút környezetében.
Támogatjuk a vasút fejlesztését, megértjük a teherforgalom gazdasági hasznát, de nem értjük, miért nem az észszerű és évek óta tervezett alternatív megoldást választja a Kormány: a V0 kiépítését. Ugyanakkor az elkészült hatástanulmány alapján beigazolódott, hogy az agglomerációból a vasútra szálló népesség miatt a tervezett személyforgalom 40 %-os emelkedése nem tenné szükségessé a 3. és 4. vágány megépítését, hanem maradhatna az eddigi 2 sínpár. Ezáltal sem a páratlan kincset érő zöld környezet, sem az emberek egészsége, és a házak biztonsága sem kerülne veszélybe.
Több kormányhatározat is döntött már a V0 megépítéséről. A már elfogadott nyomvonal többnyire lakatlan, és biztonságos távolságra kerülné el a teherforgalom a lakott területeket.
A POPÉK elnöksége nemrégiben, 2023. október 25-én Lázár János Miniszter úrnak levelet küldött a kínálati menetrend gazdasági vonatkozásairól. Ez is bizonyítja, nem csak kritizálunk, tiltakozunk, hanem konkrét, szakmai javaslatokkal igyekszünk megoldani az áldatlan helyzetet.
Az ügy legújabb fejleményeként, két megnyert közigazgatási peres eljárásunk után megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a Kormány – veszélyhelyzetre hivatkozva - a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó jogszabályok alkalmazását írta elő, kizárólag a Kelenföld - Ferencváros vasúti vonalszakaszra így kivonva az ügyet a polgári törvénykezés hatálya alól, és elvéve a jogorvoslati lehetőséget a több ezer érintett polgártól.
Ezzel a döntéssel világossá vált, hogy a tervezett vasútbővítés nem a személyforgalom elvezetését szolgálná elsődlegesen, ahogy kezdetben indokolták és tették népszerűvé a vasútbővítés szükségességét, hanem a Kormány a közel 50 %-kal megemelkedő kelet-nyugati tranzit teherforgalom kiszolgálására szánja ezt a vonalat. Nyilvánvaló, hogy csupán a személyforgalom nem igényelne ilyen szintű katonai felügyeletet.
A Kormány ezzel a döntéssel egyben jóváhagyta azt is, hogy Dél-Budát kettévágja a vasút: a 4 vágányon folyamatosan dübörgő teherforgalom olyan mesterséges elválasztó sávot létesítene, amely ellehetetlenítené a vasúttól délre eső területek fejlesztését, mivel a vasút jelentősen lerontaná a terület értékét.
A Déli Körvasút tervezett üzembe állításával a Kormány a terület lakosságáról is lemond. Elveszi a kerület oázisát, a nyugodt, biztonságos otthonhoz, a jó levegőhöz, a méltó környezethez és életminőséghez való jogot, de az életveszély is felmerül, hiszen szélsőséges esetben, fegyveres konfliktus esetén ez a vonal lesz az első, amely bombatámadás áldozata lesz. Ezt az eshetőséget nem hagyhatjuk figyelmen kívül, így annál is érthetetlenebb, miért nem arra törekszik a Kormány, hogy a lakosság védelmében minél messzebbre telepítse a lakott területektől a veszélyeztetett tehervonalat és a szállítmányt. Itt szükséges elmondanunk, hogy, miután a Kormány döntése nyilvánossá vált, az emberekben egyre fokozódó aggodalom támadt a Déli Körvasút miatti veszélyhelyzet kapcsán.
Megértő támogatását kérjük ügyünk észszerű és lakosságbarát megoldásának elősegítésében, vagyis a V0 vasútvonal kiépítéséről szóló döntés mielőbbi megvalósításában.
Budapest, 2023. november 3.
Üdvözlettel:
Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület
Úgy vélem, a „Lex Újbudával” a kormány nyíltan elismerte, hogy törvényes úton nem hagyhatja figyelmen kívül a környezet védelmét. Ezért a kerületiek érdekeit semmibe véve, egy kifejezetten erre az ügyre megfogalmazott rendelettel erőltetheti rá Újbudára a fakivágást és a vasútbővítést. - írja Dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere.
A említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten - vagy legalább részben - miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött. A „Lex Újbuda” szerint ugyanis az így átminősített beruházás esetében kizárt minden olyan közigazgatási per, amely a közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatát célozza.
Vegyi és katonai szállítások Budapest közepén át. Hogyan lettünk hadi zóna?
Már katonai létesítményen lakunk?
Ha innentől katonai vasútvonal épül, akkor belép a képbe a nemzetbiztonság és - eljátszva a gondolattal - akkor biztonsági zóna is kialakítható, sőt talán szükséges is lesz, ami a környék ingatlanjainak kisajátításához is alapot teremthet, akár közérdekből! - írja Bereczky Gábor, a Védegylet titkára, majd így folytatja: A legnagyobb hiba, katonai célú létesítményeket a városba, vagy közelébe telepíteni. Ez lesz az elsődleges célpont egy háború esetén, mely bármikor bekövetkezhet! Nem fogja érdekelni a másik felet, hogy csak fondorlatból lett a vasút katonai, szétlövik, velünk együtt.
Mi lesz az azonnali jogvédelemmel?
Ezzel az öncélú rendeletalkotással veszélybe került az általunk már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: (4. §) "A Kp. 50. § (6) bekezdés c) pontját azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal – ideértve a 2. § (1) bekezdése szerinti közlekedési építményeket is – kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt."
(Azonban ez a rendelkezés ellentmondhat a "2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról" második rész, IX. fejezetének az azonnali jogvédelmet kizáró 50. § (6) bek. c) pontjával, ami így szól: "Nincs helye jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény [...] c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.)
Ki lehet ezentúl ügyfél?
Sőt ügyféli státuszunkat is elveszíthetjük (az önkormányzat is) az engedélyezési eljárásban, ha figyelembe vesszük a korábbi, 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 4. § (3) bekezdését: "Az eljárásban – ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is – csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek."
Ez sem lehet EU kompatibilis (a veszélyhelyzet maga, a veszélyhelyzetre hivatkozással egy ilyen létesítményt quasi katonai létesítménynek minősíteni és ezzel kicselezni a civilek részvételét).
Sok kérdést felvet ez a durva beruházói lépés. A nemrég megjelent rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak.
Miért Szolnok?
A Magyar Honvédség környezetvédelmi engedélyezési ügyei már régóta a szolnoki kormányhivatalhoz (korábban a szolnoki Környezetvédelmi Felügyelőség) tartoznak. Jelenleg is van folyamatban olyan engedélyezési ügy, amelyben a Honvédelmi Minisztérium az építtető és a kérelmező. Az engedélyező hatóság (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat), illetve építési engedélyezés esetén a környezetvédelmi szakhatóság a Szolnok Vármegyei Kormányhivatal. Csak a különbség az, hogy ezekben az ügyekben a érintett létesítmény ténylegesen katonai terület, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség tulajdonában, kezelésében lévő repülőtér, gyakorlótér, lőtér, raktárbázis stb.
Hogy lehet egy polgári létesítmény hirtelen hadászati "is"?
Az lehetséges, hogy egy nyomvonal jellegű közlekedési létesítmény honvédelmi létfontosságú rendszerelem vagy az ország fegyveres védelmi terve szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de ekkor is zárt katonai terület, honvédségi gyakorló- vagy lőtér működéséhez tartozó vasúti vonalszakaszról, útról beszélünk, és nem egy polgári közlekedési infrastrukturális elemről. A honvédelmi létfontosságú rendszerelemnek a honvédség területén kell lennie, kimondottan és ténylegesen katonai szállítmányok továbbítására szolgál a polgári közlekedés kizárásával. A fenntartó és üzemeltető a Honvédelmi Minisztérium, senki másnak semmi köze hozzá.
A Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz a MÁV 1. számú vasúti fővonal része, ténylegesen polgári közlekedésre, vasúti személyszállításra és teherszállításra létesített vasútvonal. A tulajdonos és üzemeltető a MÁV Zrt.
Ezen a vasútvonalon egyébként évtizedek óta történik honvédségi szállítmányozás. Ez sohasem volt gond, ehhez kialakult rendszer működik az országban, amelynek része a katonai logisztika is a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség erre a célra létrehozott szervezeti egységeivel. Ez a vasúti vonalszakasz elbírja a katonai szállítmányokat bármilyen fejlesztés vagy bővítés nélkül. Tehát most katonai célzattal kerül sor az engedélyezési eljárásra? Akkor mit keres ott a sok civil vonat? Civileknek semmi keresnivalójuk a katonai területen. Nagyon nem stimmel ez az egész.
Azért ilyen jellegű csavart még nem láttunk az országban folyó környezetvédelmi engedélyezéseknél, ez példátlan. És egyben elképesztő brutalitás a lakossággal szemben. Jó lenne komolyan átgondolni a jelenlegi helyzetet a lakosság oldaláról.
Kinek van NATO minősítése?
Egyébkét katonai létesítmények engedélyezési terveit, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációit NATO beszállítói minősítéssel rendelkező vállalkozások készítik. Ilyen minősítéssel kevesen rendelkeznek az országban (https://www.natotender.gov.hu/page/a-nato-beszallitoi-rendszer-es-a-cegminosites-feltetele). Kérdés, hogy a környezeti hatástanulmányt készítő Vibrocomp Kft. rendelkezik-e egyáltalán ilyen minősítéssel? Ennek hiányában erre a beruházásra nem terjedhetne ki az új rendelet hatálya. Sőt, teljesesn új, a katonai elvárásoknak megfelelő, sokkal komolyabb szintű környezeti hatástanulmányt kell készíteni, újra a nulláról indulva.
Ezek szerint Budapest Kelenföld, Budapest Ferencváros, Budapest XI. kerület és a Hamzsabégi út környéke mostantól katonai gyakorló- és lőtér, ahol honvédelmi célú műveletekre kerül sor a közeljövőben?
Egy rendelet minden törvényt borít? Még az Alaptörvényt is?
"A Honvédelmi Minisztérium az új kormányrendelet meghozása előtti időkben tudtunkkal egy ponton adta a jelét, hogy katonai célból fontosnak tartja a Déli Körvasút II. ütemével (Kelenföld-Ferencváros kapacitásbővítéssel) előálló létesítményt, ez a vasúthatósági engedély, amihez szakhatósági hozzájárulást adott (18. oldal). Ebben egy olyan műszaki feltételt szabott (4 m széles űrszelvény), ami nem zárja ki, hogy föntről, a sétány igénybevétele nélkül építsenek három vágányt, mert 12 m széles a jelenlegi töltéskorona.
Ez azt jelenti, hogy az íves falnak és támfalas alépítményének és a személyforgalmi megállóknak semmi közük a katonai szállításokhoz. Így egyébként a Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) és a Környezeti Hatástanulmányt (KHT) is kukába lehet dobni, mert azok szerint forgalmi cél a személyszállítás maihoz képest 3,5-szeresére növelése + a napközbeni teherszállítás 1,6-szeresére növelése, akkor is, ha erről egyszerű számítással beláthatjuk, hogy tarthatatlan (megj.: volt egy másik forgatókönyv az MT 102. ábráján, ami valójában a V0, csak a 60 km-rel délebbi nyomvonal helyett bezsúfolnák Újbudára). Ehhez pedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) nem szolgáltat stratégiai alátámasztást. Tehát, ha katonai a létesítmény, akkor az egész engedélyezést elölről kellene kezdeni stratégia alkotással együtt. Ennek akkor is így kellene lennie, ha a Honvédelmi Minisztérium határozatban honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki a Déli Körvasutat (2572-135/2023. nyt.sz.).
A képre kattintva nézhető meg az RTL videóriportja:
A rendelet 2. § (1) bekezdése nem kedvez a lakosoknak, mert az gumicsontként csak "ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentőség"-et említ. Ha ez alapján bármely hivatalos szerv a rendelet hatálya alá esőnek tekintené a Déli Körvasutat, akkor észszerűségre is hivatkozhatunk, hogy fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet ideje alatt nem javasolt megbontani egy védelmi szempontból akár csak "potenciálisan" is jelentős létesítményt.
Jó ez a honvédelemnek?
Ráadásul a katonai indoklás esetében nem csak a lóláb lóg ki, hanem maga a ló is, hiszen 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Karának adjunktusa készített egy elemzést, amiben katonai biztonsági szempontból vizsgálta a magyarországi vasúthálózatot. Ebben arra a megállapításra jutott, hogy katonai szempontból nem a vágánybővítés a megoldás, hanem az alternatív vasúti dunai átkelés megteremtése. Ezt írja a tanulmányban: a "harmadik vágány sem megoldás, hiszen ez a fejlesztés csak az állomásköz létező műtárgyainak áteresztőképességét növeli meg, valódi alternatív útvonalat nem biztosít" (...) "Egy jó megoldás a jelenlegi helyzet kezelésére egy Budapestet elkerülő kétvágányú villamosított vonal, a „V0” vonal lehetne."
Újabb pofon a jogállamiságnak
Ha ez nem lenne elég, ezt rendeletet föl lehetne használni a jogállamisági eljárásban, feltéve hogy létezik még olyan EU-s szerv, amelyik foglalkozik ezzel. Az ugyanis, hogy az Alaptörvény törvényi rendelkezéseket felülíró rendelet alkotására hatalmazza fel a kormányt, szerintünk egy elég nyilvánvalóan jogállam ellenes tény. Korábban azt szoktuk meg, hogy ehhez a köztársasági elnöknek volt "joga" szakminiszteri ellenjegyzéssel, de erre veszélyhelyzet vagy más rendkívüli állapot hiányában nem volt példa.
Szakértők szerint a - közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak, és életszerűtlenek.
A 2023. október 25-i kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..." Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.
A kormányinfós kérdés és válasz itt hallgatható meg 1:34:39-től:
