Újabb jogi eljárások a Déli Körvasút körüli jogsértések miatt

A kormányhivatal - továbbra sem tanulva hibáiból - hamar kiadta harmadszor is a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, miután a projekt nyomvonalát egy, a megszokotnál is durvább lépéssel katonai célúvá minősítették. Ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fordult a POPÉK, valamint a Védegylettel közösen megtámadta az új engedélyt a bíróságon. A XI. kerületi városvezetés is perel. A közeljövőben más jogi eljárások is elindulnak. Újbuda nem ad a beruházónak területhasználati engedélyt, de a kivitelező már korábban is többször dolgozott engedély nélkül. Ezért kell a lakosságnak ébernek lennie és erősítenie a riadóláncot. A vágánybővítési projekt hemzseg a szabálytalanságoktól, jogi helyzete tisztázatlan. Meg kell várni az összes hivatali eljárás végét, és nem engedni a kivitelezést, amivel a beruházó hatalmas, helyrehozhatatlan károkat tenne a környezetben, lakóhelyünkben.

A képen a Hamzsabégi sétány egy részlete látható. Továbbra is élhető, zöld környezetünk és lakóhelyeink épsége, valamint Újbuda jövője a tét!

Az év végén nagyon sok minden történt ebben az ügyben, tekintsük át röviden:

2023. október 12-13. - A Pest "Vármegyei" Kormányhivatal a 381/2023. (VIII.10.) Korm. rendeletre hivatkozva a Kelenföld és Ferencváros közötti vasúti szakasz (Déli Körvasút) vágánybővítésének környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását áthelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegyei" Kormányhivatalhoz. Ezzel akarják megkerülni a jogrendszert.

2023. október 25. - A rendkívüli kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..."  Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Ez utóbbiban nem tévedett. (Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.)

Vártuk, hogy az új kormányhivatalnál ügyféljogunkat automatikusan elismerjék, ahogy ezt az Újbudai Önkormányzatnál megtették. Aztán nem vártunk tovább és ügyféljogi kérelemmel fordultunk hozzájuk november 3-án.

2023. november 9-én elismerték az ügyféljogunkat, mi pedig dolgoztunk az újabb észrevételeinket tartalmazó beadványunkon, de...

2023. november 24-én gyorsan újra kiadták a (harmadik) környezetvédelmi engedélyt (JN/59/08615-48/2023.) a „Déli Körvasút II.” beruházásra. Előtte levő nap pedig a kivitelező V-Híd Zrt. résfalazni kezdett a ferencvárosi szakaszon.

2023. december 21-én a POPÉK és a Védegylet egyesületek újra (immár harmadszor) a bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt. Újbuda önkormányzata ismét külön indít pert, ahogy legutóbb is tette. A két bírósági keresetet a Fővárosi Törvényszék összevonja majd.

A projekt alapvető problémái mit sem változtak az első bírósági per óta

Ha az első bírósági ítélet indoklása szerint nézzük ezt a projektet, akkor hosszan tudjuk felsorolni, hogy ezzel mik a problémák:

· A zaj és a rezgés a kapacitásbővítés előtt is elviselhetlen, egészségügyi határértéket meghaladó.

· Tehervonatok üzemzavarainak (pl. vegyianyag-szivárgás) és baleseteinek érdemi haváriatervei nem képezték az eljárás tárgyát.

· A korábbi lápos területre épült lakóházak statikai állékonyságát nem vizsgálták.

· 2250 ember él a közvetlen hatásterületen.

· A tervezett állapot nem felel meg stratégiai céloknak, így se az eredeti NKS-nek, se a Nemzeti Környezetvédelmi Program célállapotának (mindkettő az EU Fehér Könyvével harmonizált).

· A tervezett állapot nem felel meg az EU Zöld Megállapodása szerinti „ne árts” elvnek.

· A fentiekből következő gazdasági-társadalmi károkat nem becsülték fel hiteltérdemlően.

· A jövőbeli zaj- és rezgésvédelem innovatív megoldásait, amelyekről az elmúlt 3 évben nem készültek a köznyilvánosság előtt megfelelő vizsgálatok, nem lehet tervezési alapnak tekinteni.

· 1000 fa és az aljnövényzetük eltűnésével súlyosan sérül az élővilág és annak a sokfélesége. A lakosság ezentúl nem részesülne ezek ökoszisztéma-szolgáltatásából.

· Szétdarabolt enegdélyezés miatt (külön a Duna-híd és a Budapes–Belgrád vonal) nem lehetett érdemben vizsgálni a teherszállítások Natura2000- és vízbázis-érintettségét.

· A felszínborítás változásával előálló hőszigethatással és annak a lakosságra gyakorolt hatásával nem foglalkoztak érdemben.

· A legkiemelendőbb: az alternatívavizsgálat hiánya, a beruházók ugyanis csak olyan változatokat vizsgáltak meg érdemben, amelyeknek vagy nem tértek el lényegadó sajátosságukban a tervezett műtől, vagy politikai szándák miatt esedékes időtávra hivatkozva tekintették elutasítandónak (a V0-t). Ez nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is erősen vitatható Tóth Bence hálózatelemzése alapján.

A fenti problémák jól mutatják, hogy a „Déli Körvasút II.” beruházás nemzetgazdaságilag kielemlten hátrányos. A beruházók megcáfolhatták volna ezt az állításunkat, ha kérésünknek megfelelően nyilvánosságra hozták volna a Megvalósíthatósági Tanulmány gazdasági fejezetét, amiben a fent felsorolt hatásokat és a beruházás hasznait is be kellett árazni. Ezt azonban az Információszabadságról szóló törvényre hivatkozva következetesen titkolták. Igazolhatták volna a beruházás alapvető értelmét is, ha az ÜHG-mérleget adták volna ki, de ezt is titkolják a közvélemény elől.

Ezek a problémák miatt az első bíróság új eljárásra és BAT-elemzésre kötelezte a beruházókat. A beruházók az új eljárás keretében szövegesen több ponton kiegészítették (kozmetikázták) a KHT-t, de semmit se számszerűsítettek. Kifejezetten arrogáns viselkedésnek tekinthetjük, hogy a BAT-elemzésre való bírósági kötelezvényt negligálták, egyik vonatkozó jegyzéket se hivatkozták. Így pedig elmulasztottak egy komoly lehetőséget az innovatív eljárásaik megfelelőség-igazolására. Alternatívavizsgálatot az előírtak szerint továbbra se készítettek. Ezért indítottuk meg a második pert.

A második per tanulságai

A második bírósági ítélet a zaj hatásterület-lehatárolásánál és ebből következő passzív zajvédelem kijelölésénél állapított meg jogsértést, ami az engedélykérelem szempontjából semmisségi ok (ítélet 109.K.704.523/2022/41. számon). A többi problémára adott választ viszont a második bíróság helyben hagyta, így további új eljárásban a beruházónak csak a hatásterületet kellett kijavítania. Több pontban elfogadta a bíróság a felperesi észrevételeinket (pl. a Nemzeti Környezetvédelmi Program célállapota kapcsán), amelyek szerint kötelezően elutasítandó a környezetvédelmi engedély iránti kérelem, de el kívánta kerülni szakértő bevonását, és nem foglalkozott vele érdemben. A második bíróság ezen ítéletével szerintünk nem lehet egyetérteni. A per ideje alatt a beruházó engedély nélkültöbb ízben végzett államvasúti területen beruházással kapcsolatos munkát. 

A második bírósági ítélet és a beruházó magatartása miatt az alábbiakat tettük:

· Perfelülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Kúriára. Ezt a Kúria Kfv.VII.37.467/2023/2. számon befogadta. Erről a Jász-Nagykun-Szolnok "vármegyei" főispánnak tudnia kellett, így meglátásunk szerint minimum aggályos, hogy az engedélykiadással nem várták meg a Kúria ítéletét.

· Az új környezetvédelmi engedélyt mind Újbuda Önkormányzata, mind a POPÉK és a Védegylet egyesületek bíróságon támadtuk meg. A felpereseket újra magánszemélyként is erősíti Kreitler-Sas Máté újbudai önkormányzati képviselő. Az alperes most már a Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegyei" Kormányhivatal. Keresetünkben is tájékoztattuk a kormányhivatalt arról, hogy a kúriai eljárás is folyamatban van még.

· A társadalmi-gazdasági problémák miatt egy kártérítési (polgári) per elindítása is folyamatban van.

A kormányberuházó trükközései

Miközben a beruházó idén nyáron elkészítette a harmadik környezeti hatástanulmányt (KHT), a kormány tagjai is dolgoztak. Hoztak egy „2000-es” rendeletet az ÉKM projektmegvalósítására való felszólításáról. Ez a rendelet nem került be közlölnybe, vagyis nem titkos, de elhallgatták a köznyilvánosság elől. Hoztak olyan kormányhatározat-módosítót is, ami módosítót módosított, így igen áltláthatatlanná vált. Ennek keretében a EU-finanszírozott keretekből kivették a Külső (Szuglói) Körvasút állomásait, illetve Újbudát érintően Albertfalva vasúti megálló Kelenvölgy felé eső peronjait. Ezt több sajtóorgánum félreértelmezte, és a Déli Körvasút halálhírét keltette, mintha nyugtatni akarták volna Újbuda lakosságát.

Ezt követően a kormány megalkotta a 381/2023. rendeletét, ami szerint kiemelt kormányberuházásokat a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – törvényi rendelkezésektől eltérve – katonai létesítmények beruházásaival szemben bíróság nem rendelhet el azonnali jogvédelmet. Más jogszabályok alapján a Déli Körvasút nem lehet viszont katonai létesítmény, mert polgári üzemeltetője van, és főként polgári célokra használják. Ennek megfelel, amit a kormányszóvívő Kormányifón (kormányzati sajtótájékoztatón - lásd a cikk elején) nyilatkozott. Ezt a kormányzati álláspontot az ÉKM vasútért felelős államtitkára később levélben ismegerősítette. Nem is lenne észszerű katonai létesítménynek tekinteni egy olyan vasútvonalat, amire rálátni lakásokból, illetve a lakosság tömegei veszélyeztetettek miatta. A józan ész egyébként azt is mondatja velünk, hogy háborús vészhelyzet alatt nem lenne szabad katonai létesítményt megbontani. A beruházót viszont szemmel láthatóan nem érdekli, mi lenne észszerű. 

Ezért a következő lépéseket tesszük:

· Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a 381-es rendelet megfelelősége kapcsán. Az ombudsmannak is beadványt küldtünk, és kértük, tegye meg ő is az észrevételeit az Alkotmánybíróság felé.

· Panaszt nyújtunk be az Európai Bizottsághoz, így teljes eljárás a 381-es rendelet meghozatalával együtt részévé válhat a jogállamisági eljárásnak.

A fentiek alapján meg vagyunk győződve róla, hogy ennek a beruházásnak ezzel a műszaki tartalommal nem szabad megépülnie. Ez országos érdek a kínálati menetrend miatt (EU Fehér Könyve szerint) és a megépítendő V0-vonalonon való fuvarozás gazdaságosabbá válása miatt, és egyben helyi érdek is a környezeti hatások miatt. Ezért bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria és az EB kedvezően döntenek.

Mivel az azonnali jogvédelem lehetőségét a kormány a 381-es rendeletre hivatkozva elvette, kérünk mindenkit a riadólánc támogatásában. Kérjük a környék lakóit továbbá a kártérítési perhez való csatlakozáshoz. Kisszámú résztvevővel indul próbaeljárás nemsokára, de mindenki számára biztosított a csatlakozás.

Korábbi cikkeink a témában:

- Nyílt levél a döntéshozóknak a Déli Körvasútról

- Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Újbuda támogatta a civileket, a Főváros pedig elárulta őket

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

- Újabb közmeghallgatás, újabb színjáték a Déli Körvasút ügyében

Nyílt levél a döntéshozóknak a Déli Körvasútról

A Déli Körvasút kormányberuházója újabb jogsértő lépéseket tett. Ennek ellenére sem mondtunk le arról, hogy továbbra is a józan ész hangján szólítsuk meg őket. Újbuda civiljei a Hamzsabégi park környékén élő polgárok hangját tolmácsolják ismét nyílt levelükben. Mindeközben ügyfélként vagyunk jelen a honvédelmi célú beruházássá minősítés miatt elindított új közigazgatási eljárásban. Az átminősítést alkotmánybírósági panaszban is kifogásoljuk.

 Tisztelt Döntéshozó!

A Déli Körvasút ügyében fordulok Önhöz, és együttérző támogatását kérem a POPÉK, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért egyesület elnöksége megbízásából.

A Déli Körvasút jelenlegi tervek szerinti megépülése súlyosan veszélyeztetné Dél-Buda lakosságát, ökológiáját és Budapest teljes egészének kohézióját. Városrendezési szempontból is érthetetlen, miért létesülne belterületen, sűrűn lakott városrészben, kórház, iskola, óvoda, egyetem és sok vállalati székhely közvetlen-közelében a városrész közepén a látképet elcsúfító, zajos, káros rezgéseket keltő tehervasútvonal. Azt látjuk világszerte, hogy a teherforgalmat kivezetik a városokból, sok esetben a föld színe alá terelik. Mi itt éppen az ellenkezőjének vagyunk tanúi és elszenvedői.

A Dombóvári út, Sárbogárdi út, Hamzsabégi út épületei nem olyan zaj- és rezgésterhelés elviselésére épültek, amelyet az ide tervezett teherforgalom keltene. Már a jelenlegi forgalom is súlyos károkat okoz, a zajszint a megengedett értékeket már most is bőven és rendszeresen átlépi, a házak állapota pedig egyre romlik a folyamatos rezgésterhelés miatt.

A Kormány egyik prioritása a családok védelme, a gyermekek születésének támogatása, az emberek, különösen az idősek életkörülményeinek folyamatos javítása. A Déli Körvasútnak Dél-Budára kényszerítése által a Kormány elveszi az egyik kezével, amit a másikkal ad: ellehetetleníti a tervezett vasútvonal közvetlen és távolabbi környezetében élő több ezer család életét. Ingatlanaik biztonsága veszélybe kerül, nyugalmuk a teherforgalom keltette zaj és rezgés miatt elvész, és a jó levegő is eltűnik a környezetből a Hamzsabégi sétány több mint ezer fájának kiirtása miatt. Itt jegyezzük meg, hogy a kb. 2 km hosszú Hamzsabégi sétány a környék egyetlen parkja, amely az ugyancsak kormányprioritást jelentő környezetvédelem egyik eleméről, a levegő megszűréséről gondoskodik a vasút környezetében.

Támogatjuk a vasút fejlesztését, megértjük a teherforgalom gazdasági hasznát, de nem értjük, miért nem az észszerű és évek óta tervezett alternatív megoldást választja a Kormány: a V0 kiépítését. Ugyanakkor az elkészült hatástanulmány alapján beigazolódott, hogy az agglomerációból a vasútra szálló népesség miatt a tervezett személyforgalom 40 %-os emelkedése nem tenné szükségessé a 3. és 4. vágány megépítését, hanem maradhatna az eddigi 2 sínpár. Ezáltal sem a páratlan kincset érő zöld környezet, sem az emberek egészsége, és a házak biztonsága sem kerülne veszélybe.

Több kormányhatározat is döntött már a V0 megépítéséről. A már elfogadott nyomvonal többnyire lakatlan, és biztonságos távolságra kerülné el a teherforgalom a lakott területeket.

A POPÉK elnöksége nemrégiben, 2023. október 25-én Lázár János Miniszter úrnak levelet küldött a kínálati menetrend gazdasági vonatkozásairól. Ez is bizonyítja, nem csak kritizálunk, tiltakozunk, hanem konkrét, szakmai javaslatokkal igyekszünk megoldani az áldatlan helyzetet.

Az ügy legújabb fejleményeként, két megnyert közigazgatási peres eljárásunk után megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a Kormány – veszélyhelyzetre hivatkozva - a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó jogszabályok alkalmazását írta elő, kizárólag a Kelenföld - Ferencváros vasúti vonalszakaszra így kivonva az ügyet a polgári törvénykezés hatálya alól, és elvéve a jogorvoslati lehetőséget a több ezer érintett polgártól.

Ezzel a döntéssel világossá vált, hogy a tervezett vasútbővítés nem a személyforgalom elvezetését szolgálná elsődlegesen, ahogy kezdetben indokolták és tették népszerűvé a vasútbővítés szükségességét, hanem a Kormány a közel 50 %-kal megemelkedő kelet-nyugati tranzit teherforgalom kiszolgálására szánja ezt a vonalat. Nyilvánvaló, hogy csupán a személyforgalom nem igényelne ilyen szintű katonai felügyeletet.

A Kormány ezzel a döntéssel egyben jóváhagyta azt is, hogy Dél-Budát kettévágja a vasút: a 4 vágányon folyamatosan dübörgő teherforgalom olyan mesterséges elválasztó sávot létesítene, amely ellehetetlenítené a vasúttól délre eső területek fejlesztését, mivel a vasút jelentősen lerontaná a terület értékét.

A Déli Körvasút tervezett üzembe állításával a Kormány a terület lakosságáról is lemond. Elveszi a kerület oázisát, a nyugodt, biztonságos otthonhoz, a jó levegőhöz, a méltó környezethez és életminőséghez való jogot, de az életveszély is felmerül, hiszen szélsőséges esetben, fegyveres konfliktus esetén ez a vonal lesz az első, amely bombatámadás áldozata lesz. Ezt az eshetőséget nem hagyhatjuk figyelmen kívül, így annál is érthetetlenebb, miért nem arra törekszik a Kormány, hogy a lakosság védelmében minél messzebbre telepítse a lakott területektől a veszélyeztetett tehervonalat és a szállítmányt. Itt szükséges elmondanunk, hogy, miután a Kormány döntése nyilvánossá vált, az emberekben egyre fokozódó aggodalom támadt a Déli Körvasút miatti veszélyhelyzet kapcsán.

Megértő támogatását kérjük ügyünk észszerű és lakosságbarát megoldásának elősegítésében, vagyis a V0 vasútvonal kiépítéséről szóló döntés mielőbbi megvalósításában.

Budapest, 2023. november 3.

 

Üdvözlettel:

Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület

Korábbi cikkeink a témában:

- Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Újbuda támogatta a civileket, a Főváros pedig elárulta őket

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

- Újabb közmeghallgatás, újabb színjáték a Déli Körvasút ügyében

 

Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása

Úgy vélem, a „Lex Újbudával” a kormány nyíltan elismerte, hogy törvényes úton nem hagyhatja figyelmen kívül a környezet védelmét. Ezért a kerületiek érdekeit semmibe véve, egy kifejezetten erre az ügyre megfogalmazott rendelettel erőltetheti rá Újbudára a fakivágást és a vasútbővítést. - írja Dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere.

Újra a háború az ürügy

Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre (381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet) hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet, melynek következtében a hivatali eljárás átkerült egy másik kormányhivatalhoz (Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegye"). A kormányhivatali végzések itt olvashatók: Okt13_00812-98_2023.pdf és Okt12_00812-96_2023.pdf

A említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten - vagy legalább részben - miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött. A „Lex Újbuda” szerint ugyanis az így átminősített beruházás esetében kizárt minden olyan közigazgatási per, amely a közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatát célozza.

Vegyi és katonai szállítások Budapest közepén át. Hogyan lettünk hadi zóna?

Már katonai létesítményen lakunk?

Ha innentől katonai vasútvonal épül, akkor belép a képbe a nemzetbiztonság és - eljátszva a gondolattal - akkor biztonsági zóna is kialakítható, sőt talán szükséges is lesz, ami a környék ingatlanjainak kisajátításához is alapot teremthet, akár közérdekből! - írja Bereczky Gábor, a Védegylet titkára, majd így folytatja: A legnagyobb hiba, katonai célú létesítményeket a városba, vagy közelébe telepíteni. Ez lesz az elsődleges célpont egy háború esetén, mely bármikor bekövetkezhet! Nem fogja érdekelni a másik felet, hogy csak fondorlatból lett a vasút katonai, szétlövik, velünk együtt.

Mi lesz az azonnali jogvédelemmel?

Ezzel az öncélú rendeletalkotással veszélybe került az általunk már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: (4. §) "A Kp. 50. § (6) bekezdés c) pontját azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal – ideértve a 2. § (1) bekezdése szerinti közlekedési építményeket is – kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt."

(Azonban ez a rendelkezés ellentmondhat a "2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról"  második rész, IX. fejezetének az azonnali jogvédelmet kizáró 50. § (6) bek. c) pontjával, ami így szól: "Nincs helye jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény [...] c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.)

Ki lehet ezentúl ügyfél?

Sőt ügyféli státuszunkat is elveszíthetjük (az önkormányzat is) az engedélyezési eljárásban, ha figyelembe vesszük a korábbi, 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 4. § (3) bekezdését: "Az eljárásban – ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is – csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek."

Ez sem lehet EU kompatibilis (a veszélyhelyzet maga, a veszélyhelyzetre hivatkozással egy ilyen létesítményt quasi katonai létesítménynek minősíteni és ezzel kicselezni a civilek részvételét).

Sok kérdést felvet ez a durva beruházói lépés. A nemrég megjelent rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak.

Miért Szolnok?

A Magyar Honvédség környezetvédelmi engedélyezési ügyei már régóta a szolnoki kormányhivatalhoz (korábban a szolnoki Környezetvédelmi Felügyelőség) tartoznak. Jelenleg is van folyamatban olyan engedélyezési ügy, amelyben a Honvédelmi Minisztérium az építtető és a kérelmező. Az engedélyező hatóság (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat), illetve építési engedélyezés esetén a környezetvédelmi szakhatóság a Szolnok Vármegyei Kormányhivatal. Csak a különbség az, hogy ezekben az ügyekben a érintett létesítmény ténylegesen katonai terület, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség tulajdonában, kezelésében lévő repülőtér, gyakorlótér, lőtér, raktárbázis stb.

Hogy lehet egy polgári létesítmény hirtelen hadászati "is"?

Az lehetséges, hogy egy nyomvonal jellegű közlekedési létesítmény honvédelmi létfontosságú rendszerelem vagy az ország fegyveres védelmi terve szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de ekkor is zárt katonai terület, honvédségi gyakorló- vagy lőtér működéséhez tartozó vasúti vonalszakaszról, útról beszélünk, és nem egy polgári közlekedési infrastrukturális elemről. A honvédelmi létfontosságú rendszerelemnek a honvédség területén kell lennie, kimondottan és ténylegesen katonai szállítmányok továbbítására szolgál a polgári közlekedés kizárásával. A fenntartó és üzemeltető a Honvédelmi Minisztérium, senki másnak semmi köze hozzá.

A Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz a MÁV 1. számú vasúti fővonal része, ténylegesen polgári közlekedésre, vasúti személyszállításra és teherszállításra létesített vasútvonal. A tulajdonos és üzemeltető a MÁV Zrt.

Ezen a vasútvonalon egyébként évtizedek óta történik honvédségi szállítmányozás. Ez sohasem volt gond, ehhez kialakult rendszer működik az országban, amelynek része a katonai logisztika is a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség erre a célra létrehozott szervezeti egységeivel. Ez a vasúti vonalszakasz elbírja a katonai szállítmányokat bármilyen fejlesztés vagy bővítés nélkül. Tehát most katonai célzattal kerül sor az engedélyezési eljárásra? Akkor mit keres ott a sok civil vonat? Civileknek semmi keresnivalójuk a katonai területen. Nagyon nem stimmel ez az egész.

Azért ilyen jellegű csavart még nem láttunk az országban folyó környezetvédelmi engedélyezéseknél, ez példátlan. És egyben elképesztő brutalitás a lakossággal szemben. Jó lenne komolyan átgondolni a jelenlegi helyzetet a lakosság oldaláról.

Kinek van NATO minősítése?

Egyébkét katonai létesítmények engedélyezési terveit, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációit NATO beszállítói minősítéssel rendelkező vállalkozások készítik. Ilyen minősítéssel kevesen rendelkeznek az országban (https://www.natotender.gov.hu/page/a-nato-beszallitoi-rendszer-es-a-cegminosites-feltetele). Kérdés, hogy a környezeti hatástanulmányt készítő Vibrocomp Kft. rendelkezik-e egyáltalán ilyen minősítéssel? Ennek hiányában erre a beruházásra nem terjedhetne ki az új rendelet hatálya. Sőt, teljesesn új, a katonai elvárásoknak megfelelő, sokkal komolyabb szintű környezeti hatástanulmányt kell készíteni, újra a nulláról indulva.

Ezek szerint Budapest Kelenföld, Budapest Ferencváros, Budapest XI. kerület és a Hamzsabégi út környéke mostantól katonai gyakorló- és lőtér, ahol honvédelmi célú műveletekre kerül sor a közeljövőben?

Egy rendelet minden törvényt borít? Még az Alaptörvényt is?

"A Honvédelmi Minisztérium az új kormányrendelet meghozása előtti időkben tudtunkkal egy ponton adta a jelét, hogy katonai célból fontosnak tartja a Déli Körvasút II. ütemével (Kelenföld-Ferencváros kapacitásbővítéssel) előálló létesítményt, ez a vasúthatósági engedély, amihez szakhatósági hozzájárulást adott (18. oldal). Ebben egy olyan műszaki feltételt szabott (4 m széles űrszelvény), ami nem zárja ki, hogy föntről, a sétány igénybevétele nélkül építsenek három vágányt, mert 12 m széles a jelenlegi töltéskorona. 

Ez azt jelenti, hogy az íves falnak és támfalas alépítményének és a személyforgalmi megállóknak semmi közük a katonai szállításokhoz. Így egyébként a Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) és a Környezeti Hatástanulmányt (KHT) is kukába lehet dobni, mert azok szerint forgalmi cél a személyszállítás maihoz képest 3,5-szeresére növelése + a napközbeni teherszállítás 1,6-szeresére növelése, akkor is, ha erről egyszerű számítással beláthatjuk, hogy tarthatatlan (megj.: volt egy másik forgatókönyv az MT 102. ábráján, ami valójában a V0, csak a 60 km-rel délebbi nyomvonal helyett bezsúfolnák Újbudára). Ehhez pedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) nem szolgáltat stratégiai alátámasztást. Tehát, ha katonai a létesítmény, akkor az egész engedélyezést elölről kellene kezdeni stratégia alkotással együtt. Ennek akkor is így kellene lennie, ha a Honvédelmi Minisztérium határozatban honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki a Déli Körvasutat (2572-135/2023. nyt.sz.).

A képre kattintva nézhető meg az RTL videóriportja:

A rendelet 2. § (1) bekezdése nem kedvez a lakosoknak, mert az gumicsontként csak "ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentőség"-et említ. Ha ez alapján bármely hivatalos szerv a rendelet hatálya alá esőnek tekintené a Déli Körvasutat, akkor észszerűségre is hivatkozhatunk, hogy fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet ideje alatt nem javasolt megbontani egy védelmi szempontból akár csak "potenciálisan" is jelentős létesítményt.

Jó ez a honvédelemnek?

Ráadásul a katonai indoklás esetében nem csak a lóláb lóg ki, hanem maga a ló is, hiszen 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Karának adjunktusa készített egy elemzést, amiben katonai biztonsági szempontból vizsgálta a magyarországi vasúthálózatot. Ebben arra a megállapításra jutott, hogy katonai szempontból nem a vágánybővítés a megoldás, hanem az alternatív vasúti dunai átkelés megteremtése. Ezt írja a tanulmányban: a "harmadik vágány sem megoldás, hiszen ez a fejlesztés csak az állomásköz létező műtárgyainak áteresztőképességét növeli meg, valódi alternatív útvonalat nem biztosít" (...) "Egy jó megoldás a jelenlegi helyzet kezelésére egy Budapestet elkerülő kétvágányú villamosított vonal, a „V0” vonal lehetne." 

Újabb pofon a jogállamiságnak

Ha ez nem lenne elég, ezt rendeletet föl lehetne használni a jogállamisági eljárásban, feltéve hogy létezik még olyan EU-s szerv, amelyik foglalkozik ezzel. Az ugyanis, hogy az Alaptörvény törvényi rendelkezéseket felülíró rendelet alkotására hatalmazza fel a kormányt, szerintünk egy elég nyilvánvalóan jogállam ellenes tény. Korábban azt szoktuk meg, hogy ehhez a köztársasági elnöknek volt "joga" szakminiszteri ellenjegyzéssel, de erre veszélyhelyzet vagy más rendkívüli állapot hiányában nem volt példa.

Szakértők szerint a - közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak, és életszerűtlenek. 

A 2023. október 25-i kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..." Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.

A kormányinfós kérdés és válasz itt hallgatható meg 1:34:39-től:

Keresd a pénzt! - A 101 milliárdos előleg hatása

Egyesületünk már jó ideje jelezte, hogy a kormányberuházótól 101 milliárd forintos előleget kapott Mészáros Lőrinc építő megacége (V-Híd Zrt.) a Déli Körvasútra. Ezt a tényt nemrégiben a  minisztérium (EKM) is megerőstette. Ebből a pénzből talán mára már egy fillér sem maradt, pedig még nem is épült semmi. Ezért erőltetik annyira a beruházást, mert a kivitelező már nem tudja visszafizetni az előleget, a V-Híd Zrt-t pedig nem hagyja bedőlni az igazi gazdája (a kormány). A mostani katonai célúvá minősítés is ebbe az irányba mutat. Lázár miniszter úrnak küldött levelünkben megoldást kínálunk arra a problémára, amit a 101 milliárdos előleg elszivárgása jelent. Ha a kormány mégis át tudja tervezni a Fertő tavi beruházást, mert a nemzetgazdasági hátrány és a társadalmi nyomás nyilvánvalóvá lett, akkor ez a Déli Körvasút esetében is lehetséges. A pénzek átcsoportosítsa pedig a V0 tehervasúti elkerülő megépülését is elérhető közelségbe hozhatná.

Az oknyomozó sajtó cikkei a témában:

- Hatalmas “létfontosságú katonai projektre” készül a kormány a belvárosban az ukrán háborúra hivatkozva (Szabad Európa)

- Katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasutat a kormány (Átlátszó)

- Orbánéknak nem számít a törvény, ha katonai ügyről van szó (Hírklikk)

- Hadászati központ lesz a kormány szerint Újbuda :-) (Lokálpatrióta)

- Gulyás elismerte, hogy a Déli Körvasút nem katonai célokat szolgál (HVG)

- Gulyás Gergely elismerte: a Déli Körvasút ügyében meg akarják téveszteni az Európai Uniót (Hírklikk)

Újbuda felelős politikusainak nyilatkozatai:

- „Lex Újbuda” - Katonai beruházássá nyilvánította a kormány a Déli Körvasutat (Dr. László Imre, Újbuda polgármestere)

- Mindig van lejjebb: a Fidesz katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást (Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője)

- A kormány azért tette katonai célúvá a Déli Körvasutat, hogy kibújhasson a környezetvédelmi jogszabályok alól
  (Kreitler-Sas Máté önkormányzati képviselő)

Korábbi cikkeink a témában:

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Újbuda támogatta a civileket, a Főváros pedig elárulta őket

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

- Újabb közmeghallgatás, újabb színjáték a Déli Körvasút ügyében

Újbuda támogatta a civileket, a Főváros pedig elárulta őket

Míg Újbuda vezetése egyre aktívabban vesz részt a Hamzsabégi sétány jogi védelmében felperestársként és támogatóként, addig sajnos a főpolgármester ide-oda ingadozik a kormányberuházó fenyegető befolyása és Budapest lakóinak érdekvédelme között.

Nem titok, hogy az egyesületünk érdekvédelmi munkájához szükséges peres eljárások komoly anyagi teherrel járnak. Két eddigi sikeres perünk költségeinek oroszlánrészét a XI. kerület önkormányzata biztosította. Helyi képviselők egy lelkes csoportja most újból felajánlotta képviselői keretük egy részét a kerület lakóinak jogi védelmére. 

A fotón csak néhányan szerepelnek, de ők azok az Önkormányzatból, akik ebben az évben segítettek anyagi támogatással: 

Momentum:
Daam Alexandra,
Erhardt Attila,
Lados Tamás,
Németh Gyöngyvér

MSZP:
Tóth Márton,
Hintsch György

Párbeszéd:
Barabás Richárd

LMP:
Kreitler-Sas Máté

DK:
dr. László Imre

Hálásan köszönjük!

A jó hír az, hogy ebből az adományból rendezni tudjuk a második per hátra maradt költségeit. Kevésbé jó hír, hogy így hosszú időre kimerítettük önkormányzati forrásainkat. Jobban rá leszünk most szorulva az érintett lakók adományaira, mint valaha. Milyen költségeink lesznek a közeljövőben?

A java még csak most jön, szükségünk van a lakosság segítségére!

A kormányberuházó a mostani engedélykérő eljárással sebességet váltott, ezért nekünk is tartanunk kell a tempót. Újabb bírósági utakat kell keresnünk, hogy nagyobb esélyünk legyen a győzelemre. Mik ezek az utak? 

• Jelenleg is per alatt áll a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélye, ezúttal már a Kúriánál és 
• folyik egy polgári per előkészítése is a lakosság bevonásával, sőt nem kizárt, hogy 
• lesz egy újabb közigazgatási per is, ha időközben újra engedélyhez jut a beruházás. 

Ez a három várható, de szükséges bírósági eljárás eddigi költségeink sokszorosát jelentik. Kérjük az érintett helyieket, akik szívükön viselik a sétány ügyét és szeretnék megőrizni élhető környezetüket, hogy segítsenek egyesületünknek. 

Értetek harcolunk, de a támogatásotok nélkül nem megy! Most kell igazán összefogni! 3-4 millió forintot kell összeszednünk, hogy a fenti célok elindulhassanak a megvalósulás felé. Mi ingyen dolgozunk, de az igazságügyi szakértőket és az ügyvédet ki kell fizetnük (mind remekül dolgoznak, ők nyerték meg nekünk a pereket eddig). Kérjük, hozzatok áldozatot egy szebb és élhetőbb jövőért, amit csak együtt, összefogással tudunk felépíteni! 

Ide tudtok utalni, amennyit gondoltok: 16200151-18562154 (MagNet Bank). A közlemény mezőbe elég annyi, hogy "perköltség".

Előre is köszönjük. Ne feledjétek, magatoknak adtok esélyt!

Mindeközben a Városházán...

...folytatódik a köpönyegforgatás

Szomorúan vettük tudomásul, hogy Karácsony Gergely már másodszor árulta el és szúrta hátba az újbudaiakat egy atlétikai vb-s piszkos alku kapcsán. (Az alku egyik feltétele a Déli Körvasút támogatása volt.) Tényleg magukra hagyott minket a legnehezebb helyzetünkben és eladta az újbudaiakat? Év elején még felperestársak voltunk és együtt nyertünk a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélye ellen. Miért szálltak be akkor a perbe?

Balogh Samu szerint a Főváros 2023. elején azért szállt be a perbe, hogy hozzáférjen anyagokhoz, láthassa a periratokat. A fővárosi kabinetfőnök igen gyenge kifogással mosakszik, a periratokat ugyanis elkérhették volna az Újbudai Önkormányzattól is. Tőlünk (PoPÉK) el is kérte  a Főváros titkársága telefonon. Január 20-án küldtük át neki a PoPÉK és az Önkormányzat keresetét. Február 7-én pedig tájékoztattak arról, hogy a Főváros belépett a perbe. Ennek valódi oka a 2022. december 14-i Fővárosi Közgyűlés, ahol László Imre kérésére a főpolgármester megígérte hogy belépnek a perbe és támogatásáról biztosította Újbuda polgármesterét. A közgyűlés videójában ez megtekinthető, László Imre kérése és a főpolgármesteri ígéret 1 óra 29 perctől hallható: https://onkormanyzati.tv/fovaros/2022_december_14

Ha már megszegett ígéretekről van szó, Balogh Samu és a Főpolgármester Úr többször igérték már, hogy megkeresnek minket, de nem tették. 2019 óta kérjük őket - hiába -, hogy üljön le a civilekkel beszélni a témáról. Ezzel a mostani vb-s megállapodással megint ellentmondanak saját korábbi (2022. június 8.) döntésüknek.

Miért nem foganatosítja a Főváros a 2022. június 8-án meghozott döntését, amelyet Dr. László Imre Újbudai polgármester kezdeményezére hozott meg kénytelen-kelletlenül? A döntés a következőket tartalmazza:

- A döntés értelmében a főpolgármester azonnal kezdeményezi a kormánynál a „V0” teherforgalmi vasútvonal megépítését, egyben nem engedélyez olyan vasúti beruházást Budapesten, ami teherforgalom erősödését eredményezheti. Ez az eredmény a közlekedési stratégiák részévé kell váljon, így Budapest saját hatáskörben beilleszti azt a BMT-be (Budapesti Mobilitási Terv), és felkéri a kormányt, hogy a többi stratégia ennek figyelembevételével alakuljon. 

- Valamint, a kormány ennek fényében vizsgálja meg, hogy a Déli Körvasút műszaki tartalma továbbra is indokolt-e, illetve az előirányzott célokkal arányos beavatkozást jelent-e a sűrűn lakott városi térségben. (Magyarul: kell-e harmadik vágány és betontámfal?)

A két elfogadott dokumentum és a jegyzőkönyv megtekinthető és letölthető a Főváros honlapjáról:
- A vasúti elkerülő (V0) megvalósulásának támogatása - Dr. László Imre: https://service-einfoszab.budapest.hu/api/dvd/185579
- Főpolgármesteri módosító - Karácsony Gergely: https://service-einfoszab.budapest.hu/api/dvd/185732

A javaslatot felvezető polgármesteri beszéd (2:19:41-től), az azt követő vita és végül a két dokumentum elfogadását eredményező szavazás (2:31:00-ig) itt nézhető meg, a videós jegyzőkönyvben: https://onkormanyzati.tv/fovaros/2022_junius_08

Sem a Főváros sem a Kormány nem foganatosította ezt a döntést, pedig jogi jelentősséggel bír, hiszen ez egy megszavazott, fővárosi szintű előterjesztés. Ennek figyelmen kívül hagyása szintén egyfajta jogsértés a kormányberuházó részről, amikor újra ugyanazokat a hibás terveket adja be a Déli Körvasút engedélyeztetésére a kormányhivatalhoz.

Még mindig nyitottak vagyunk a Fővárossal való egyeztetésre, de ők - tisztelet a kivételnek - sajnos egyelőre méltatlanok a pártjuk nevéhez. Karácsony Gergely e-mail fiókja egy fekete lyuk: mindent elnyel, de semmi nem jön ki belőle...

Korábbi cikkeink a témában:

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

Habár - kétszeri bukás után - a Déli Körvasút kormányberuházója már harmadszor folyamodik környezetvédelmi engedélyért, mégsem változtatott a projekt tervein. Ezt a hiányt most a civilek pótolják konstruktív alternatíva javaslatukban. Vajon odafigyelnek-e rá a döntéshozók?

A Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét a bíróság súlyos hibák miatt már kétszer is hatályon kívül helyezte és a beruházót új eljárásra kötelezte. 2023 június 5. óta már folyik a harmadik engedélyezési eljárás, amely újra veszélybe sodorja a Hamzsabégi út környékének élhetőségét. A hivatalos közmeghallgatás elmaradt, egy nemrég hozott törvény miatt. Mivel a kormányhivatal egyáltalán nem kíváncsi a sétány környékén élők véleményére, ezért az LMP helyi szervezetével közösen alternatív közmeghallgatást tartottunk augusztus 10-én, ahol mindenki elmondhatta a véleményét. Az esemény videófelvételét (amely itt is megtekinthető a bejegyzés végén) továbbítottuk a kormányhivatal felé. 

Pillanatképek az augusztus 10-i közmeghallgatásról a Hamzsabégi Sétányon

Ügyfélként Újbuda Önkormányzata és a POPÉK Egyesület is szakmai beadványban véleményezte az új környezeti hatástanulmányt (KHT), rámutatva a beruházás előkészítésének és koncepciójának hiányosságaira. A POPÉK beadványa itt érhető el: PE-06_KTF_00812_2023_aug13_POPEK_bead.pdf

Mivel a KHT továbbra sem tartalmaz változatvizsgálatot (pedig elengedhetetlen lenne), igyekeztünk ezt mi pótolni. Ebben a dokumentumban többek között kifejtettük a szóban forgó beruházás problémáit és kidolgozott alternatíva javaslatunkat, amit most az alábbiakban megosztunk az olvasókkal is.

JAVASLATTÉTEL A DÉLI KÖRVASÚT EGY ALTERNATÍV VÁLTOZATÁRA

Mivel magunk is támogatjuk a vasúti személyszállítás nagyobb térnyerését, szeretnénk, ha a Déli Körvasút egy átgondoltabb, gazdaságosabb, környezet- és lakosságkímélőbb formában valósulna meg. Erre sajnos a projekt mostani koncepciója alkalmatlan. Hogy miért? Röviden összefoglaljuk, ezzel rámutatunk arra is, hogy miért lenne szükség más megoldásra.
 

A Déli Körvasút beruházás vágánybővítési tervének problémái       

• ZAJHATÁS: A bírósági tárgyaláson is bizonyítást nyert, hogy a hangnyomásszint a környező lakóingatlanokban túllépi az egészségügyi határértékeket.  Ezt maga a KHT is megerősítette. Nincs megalapozva az az ígéret a hatástanulmányban, hogy az újonnan építendő zajvédelmi eszközök az említett határértékek alá tudják vinni a hangnyomásszintet megnövekedő személy- és teherforgalom mellett is. Az új komplex építmények karbantartására sincs garancia. A 3. emelet fölött élőket egyébként sem védi meg semmilyen zajvédő fal. A passzív zajvédelem (ablakcsere) is egészségtelem lakókörülményeket eredményez. Ki akar zárt ablak mögött élni, levegőtlen lakásban?
  
  
• REZGÉS HATÁSA: A korábbi lápos területre épült lakóházak megsérülhetnek a rezgésterhelésben (süllyedés, repedések, szétválások), ahogy ez már most is megfigyelhető. A tervezett merev betontámfal és a hasonlóan merev, zajvédelemnek szánt „üvegcső” a rezgést nem nyelik el, sőt a közvetlen erős vasúti zajt is extra rezgéssé alakítva levezethetik a földbe a lakóépületek irányába. Sőt, a park részleges pusztulása, az építkezés hosszú ideig fennálló elviselhetetlen körülményei és a magas betontámfalak miatt is csökkenni fog az ingatlanok értéke. Mindez kártérítési követelések hullámát fogja elindítani a lakosság körében. Egy nagyságrendileg – eddig - 100 helyi felperessel induló polgári per “fenyegető kárveszély elhárítására” már az előkészítés fázisában van.   
  Repedések, süllyedések és szétválások a hatásterületen (Kanizsai utca 10. és Hamzsbégi út 13.)  

• ÉPÍTKEZÉS HATÁSA: Egy fővárosi,  sűrűn lakott területen egy ilyen volumenű beruházás, ekkora – 5-7 évig tartó -építkezéssel és ilyen méretű objektumok felhúzásával élhetetlenné teszi a hatásterületet (fokozott zaj- és rezgésterhelés, szálló por, rekreációs terület megszűnése), különösen ilyen mértékű visszavonhatatlan zöld veszteség mellett, nem beszélve a stressz hatásairól.    

• VÁGÁNYZÁR HATÁSA: Az építkezés legalább 5 évig tartó részleges vágányzárat okoz ezen a kulcsfontosságú vasúti folyosón, akadályozva a síneken a folymatos személyszállítást és a teherszállítást, amiket egyelőre nincs hova elterelni. Így, ezen a különösen zavarérzékeny szakaszon való építkezés alatt a főváros is extra autóforgalmat és légszennyezést kell elviseljen, különösen, ha - a magyar viszonyokat ismerve - az építkezés elhúzódik, akár dupla időtartamra.   

• TEHERFORGALOM MEGNÖVEKEDÉSE: A projekt sűrűn lakott, már most is túlterhelt városrészeken akar új vágányokat telepíteni a meglévők mellé. Ezzel bebetonozza Budapest közepébe a tranzit teherforgalmat; nem megoldva, hanem állandósítva a kelet-nyugati vasúti szállítás szűk keresztmetszetének problémáját az egész országban. Igen nagy átgondolatlanság ekkora forgalmat rászabadítani a környék több tízezer lakójának élőhelyére.
  
  
• KATASZTRÓFA VESZÉLYE: A tehervagonok rengeteg veszélyes vegyi anyagot szállítanak a házak közelében, ez már önmagában sincs rendben. A Budapest-Belgrád tehervasúti vonal csak a Hamzsabégi út töltésén tud tovább haladni nyugat felé, az épülő akkumulátorgyárak veszélyes anyagai is ugyanott lennének elszállítva. A forgalom jelzett növekedésével egy katasztrófa kockázata is nagyobb lesz. A KHT nem tartalmaz havária tervet sem ilyen esetekre, pedig egy ilyen balesetnek beláthatatlan következményei lehetnek a városban.

• TÚLÁRAZÁS: A nagyszabású építkezés a városi környezet miatt igen nehézkes, mert extra logisztikai megoldásokat és a tervekben is szereplő monumentális zajvédelmi építményeket igényel (a beruházó állítása szerint), amik irreálisan megdrágítják a beruházást. A költségek egyre jobban elszállnak, pillanatnyilag ~ 370 milliárd forintnál tartunk (ez csak a projekt 2. ütemeként ismert Ferencváros és Kelenföld közötti vágánybővítés) és senki sem látja a végét. Forráshiány miatt évekre vagy évtizedekre is félbe maradhat a munka, esetleg be sem fejeződik a kivitelezés.

Ha nem változtak a harmadik ill. negyedik vágány létesítéséről szóló tervek, sem a monumentális zajvédő építmények (és a támfalak) tervei, akkor a környezetpusztítás és az egészségkárosítás szintje sem változik. Hiszen ezen építmények miatt tartják szükségesnek a munkagépek  felvonulási területének kialakítását, nagyságrendileg ezer fa kivágásával és előreláthatóan több, mint 10000 négyzetméternyi budapesti zöldfelület visszavonhatatlan elvesztésével. (A betontámfal melletti kötelezően kialakítandó ~2 méter széles védsávon nem lehet növényzet: ez önmagában elvesz 3000 négyzetméter zöldfelületet Újbudától, ehhez hozzáadódik a töltés zöldfelületének elvesztése, ami a védsáv területének sokszorosa.)

Akárhányszor írja át a beruházó a hatástanulmányt, az mit sem ér, ha pontosan ugyanazt akarják megépíteni, amit az első, 2019-2020-as eljárásban már bemutattak. Nem színesebb hatástanulmány kell, hanem ésszerűbb, élőhelykímélőbb tervek, gazdaságosabb megvalósulással!

Fenti érveinket alátámasztja a Fővárosi Bíróság 2022 február 17-én meghozott ítélete, amely először semmisítette meg a Déli Körvasút projekt környezetvédelmi engedélyét, a Környezeti Hatástanulmány (KHT) átgondolatlanságára és számos hiányosságára hivatkozva, 98 oldalon keresztül. Maga az ítélet bizonyítja, hogy a Déli Körvasút egyelőre nem egy jól átgondolt beruházás, hanem környezetpusztító és megalomán, nem törődik az ott élő tízezrek élhetőségével. Megoldásnak legfeljebb ideiglenes, de ahhoz képest túl sokba kerül.

 

Komplex alternatíva javaslat (vágánybővítés helyett)

Szintén 2022. februárjában egyesületünk az ITM épületében megbeszélést folytatott Dr. Mosóczy László államtitkár úrral. A Déli Körvasúttal kapcsolatban leszögeztük, hogy fölöslegesen nem érdemes elkölteni ~ 370 milliárd forintot (+ híd + állomások + egyéb díjtételeket) egy olyan vasútfejlesztésre, ami igazolhatóan nem képes hosszútávon megoldást nyújtani se a személyszállítás problémáira, se a teherforgalom várható növekedésére.

Példaként egy alternatíva javaslatot tártunk elé 4 pontban, ami az alábbi:  

1.     A V0 tehervasúti elkerülő prioritása

Javasoltuk az ideiglenesen hátráltatott V0 beruházás  felgyorsítását, ami elfogadhatóbb költségek mellett biztosít országosan kedvező kínálatot a teherforgalomnak. Cél: a kínálati menetrend! Az EU Fehér Könyvének megfelelve 2030-ig minden vasúti ágazat kínálati menetrenddel kell működjön. A POPÉK által leírt, V0-t is tartalmazó javaslat ezt a célt szolgálja. A V0 prioritásos megvalósulásával a vasút teherforgalom jelentős részétől megszabadulna a Déli Körvasút nyomvonala, komoly kapacitásbővülést idézve elő Ferencváros és Kelenföld között. Tranzit teherforgalom híján drasztikusan lecsökkenne így a “szűk keresztmetszet” zavarérzékenysége is.

Vasútfejlesztés Budapest környékén. Piros: konténervonatok útja ma. Sötétzöld: "V0" teherforgalmi elkerülő II. nyomvonalterve a tervezett M8-as autópálya, valamint a 42., 45. és 5. sz. vasútvonalak mentén. Világoszöld: tervezett nagysebességű vasút. Egyesületünk készített egy összehasonlító elemzést a gazdasági megtérülésre vonatkozóan: Lehetséges gazdasági megtérülések összehasonlítása a V0 tehervasúti útvonal és a Déli Körvasút estében.

A logisztikai szakma is sürgeti a V0 megépítését.

"A vasúti áruszállítás legnagyobb problémája, hogy Budapestet nem tudják elkerülni tehervonatok, ezt pedig a Déli Körvasút-projekt sem oldja meg, csak elodázza a vasúti árufuvarozás hosszú távú versenyképességéhez elengedhetetlen egyéb beruházásokat." Ezt a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nyilatkozta 2020. decemberében. Így folytatta: "A Szövetség szerint a személyszállításhoz hasonlóan komplex stratégiára – és egy a fővárost elkerülő vasúti körgyűrűre – van szükség a vasúti árufuvarozás fejlesztése érdekében, amely nélkül a nemcsak a növekvő vasúti áruforgalom kezelése, hanem a klímacélok is elérhetetlenek."

A V0 halogatása komoly nemzetbiztonsági kockázatot is konzervál

 Dr. Tóth Bence okleveles fizikus (MSc, PhD) és egyetemi adjunktus szakmai elemzésében rámutat arra, hogy az átmenő teherforgalom oroszlánrészét Budapesten bonyolító déli összekötő vasúti Duna-híd igen zavarérzékeny és nem rendelkezik hatékony alternatívával. Ez a helyzet sérülékennyé tette az ország tehervasúti áteresztőképességét havária esetén (gyakorlatilag megbénulna az egyetlen kelet nyugat irányú teherfolyosó). A tanulmány szerzője a V0 megépítését jó megoldásnak tarja a helyzet kezelésére. Szavai a jelenlegi orosz-ukrán háborús helyzet fényében még inkább aktuálisak: "Az ország vasúthálózatában már békeidőben ki kell jelölni „a hidak, a csomópontok, a veszélyes műtárgyak megkerüléséhez tartalék irányokat” és biztosítani kell azok fogadási és forgalmi készenlétét. [10:72] Ezzel az elvárással szemben azt láttuk, hogy az Összekötő vasúti híd zavara esetén jelenleg nincs reális alternatív útvonal a hálózatban, és bár magát a hidat fegyveresek őrzik, az állomásköz többi műtárgyát és a nyílt pályát (bár igaz, hogy magas töltésen fut) egyáltalán nem védik. Pedig itt is bekövetkezhet az állomásközt hasonlóan megzavaró esemény [82], hiszen nem csak általában a vasúti közlekedés terrorfenyegetettsége magas [75], hanem a nyílt vonali terrortámadások is egyre gyakoribbá válnak. Ezek a támadások „a vasúti (...) hálózat műtárgyainak rombolását összekapcsolják a járművek ellen elkövetett akciókkal” is, melyekkel hosszabb-rövidebb időre megbéníthatják egy-egy régió, országrész, vagy egy egész ország forgalmát is és a zavart hálózati elemek időleges kiesése azok földrajzi elhelyezkedésétől függően akadályozhatja a nemzetközi forgalom folyamatos fenntartását is [78]. Emellett a szükséghelyzeti folyami átkelésekhez vezető szárnyvonalakat nem tartották karban, nagy részük el lett bontva [59] és ezek pótlására az Összekötő vasúti hídra tervezett harmadik vágány sem megoldás, hiszen ez a fejlesztés csak az állomásköz létező műtárgyainak áteresztőképességét növeli csak meg, valódi alternatív útvonalat nem biztosít [58]. Az elmúlt években több esetben is a vasúttól független okokból szüneteltetni kellett a forgalmat a Ferencváros-Kelenföld állomásközben [83],[84],[85] és ez a jövőben sem védhető ki, függetlenül a hídon található vágányok számától."

Jelenleg egy esetleges támadás nemcsak az ország gazdaságát bénítaná meg, hanem rengeteg civil áldozattal is járna, hiszen ma még Budapest közepén húzódik a tehervagonok pályája. Tehát katonapolitikai szempontból is sürgető igény van a megígért új tehervasúti útvonalra, amely a forgalommal együtt az esetleges veszélyt is távol vinné a fővárostól.
 

2.     Kétirányú előztetés az új megállóknál

Egyetértettünk, hogy Budapesten a városi-elővárosi személyszállítás szempontjainak megfelelően szükségesek a Déli Körvasúton új megállók, kétirányú előztetés megoldásával. Ez a megoldás újabb kapacitásbővülést és zavarérzékenység-csökkenést eredményezne.

⬆️ Felül a Népliget megálló peronjai 6 vágánnyal,  alul a Nádorkerté 3 vágánnyal ⬇️. Jól látszik, hogy oldalperonnal az Infopark felé elférne egy előztető vágány. A megállók megfelelő kiépítésével jól kezelhetné beruházó a kapacitási problémákat. A kulcs a kétirányú előztetés lehetősége.

Újbudai szempontunkból érdekes, hogy Nádorkerthez is lehetne telepíteni kétirányú előztetésre alkalmas megállót. Azt ugyanis alternatívavizsgálat hiányában a beruházó nem igazolta, hogy ha a megállón belül 4 vágány épülne oldalperonokkal, és telepítenének hozzá digitális KÖFI-t (központi forgalomirányítást), az megoldaná-e a Kelenföld‒Ferencváros szakasz nyíltvonali kapacitásproblémáit. Magyarán elmondhatjuk, hogy az oldalperonok kihagyásán közvetve elcsúszik a teljes beruházás költséghatékonysága. Ezekkel ugyanis egyszerűen megoldható az állomásokon és megállókon belüli vágánybővítés, ami szerintünk lényegesen jobb (és költséghatékonyabb) alternatíva, mint a nyíltvonali vágánybővítés. 

3.     A jelenlegi két vágány felújítása, megerősítése

Fontos a meglévő két vágány gépláncos felújítása felülről, hogy annak tengelyterhelhetősége javuljon. Csúcsóránként így eltérő megállásrenddel 16 vonatpár átbocsátható lenne a  kétvágányú pályán, ami több mint 40%-kal jobb kínálat, mint a beruházó által készített megvalósíthatósági tanulmány szerinti 11 pár a megmaradó tehervonatok mellett. Mindez új vágányok nélkül megvalósítható.

 

A "gépláncos" vágányépítő technika már létezik hazánkban

4.     Központi (digitalizált) forgalomirányítás telepítése

A központi forgalomirányítás (köfi) bevezetése elengedhetetlen: anélkül – bármennyi vágány is állna rendelkezésre - elakadna a forgalom, ahogy ezt a sokvágányos pályaudvarokhoz közeledő szerelvényeknél megfigyelhetjük, amikor megállnak és várnak a behajtás jóváhagyására. A „köfi” megvalósulása szintén kapacitásbővülést jelent!

 

Az alternatíva környezetvédelmi és gazdasági előnyei

A V0 tehervasúti elkerülő révén fölöslegesekké fognak válni a Déli Körvasút legköltségmeghatározóbb projektelemei, ez pedig a források felszabadulását jelenti.  Ezért a fentieknél több építési beruházást semmiképp sem javasoltunk, mert központi forgalomirányítás bevezetését feltételezve a tehervonatok nélkül maradó, de könnyen felújítható kétvágányú pálya többszörös kapacitással rendelkezik. Mindez a ~ 370 milliárd Ft-os közbeszerzési érték töredékékéből megoldható, így a megmaradó forrásból lehetne finanszírozni a V0 dunai ütemét. Ha letennének az új vágányok megépítéséről, de felülről felújítanák a melévő két vágányt gépláncos technikával, nem lenne szükség felvonulási területre, így fakivágásokra sem. 

2023. július 5-én az új (immár harmadik) eljárás  elindult, de a beruházó magán a koncepción és a terveken nem változtatott.

A jelen súlyos gazdasági és politikai helyzetben - véleményünk szerint - nem a Déli Körvasút alapvetően értelmetlen és több tekintetben is káros vágánybővítése a prioritás.

Ha a kormány úgy döntene, hogy el nem kezdett beruházásba fog a szorító pénzügyi helyzetben is, akkor a V0 megépítése lenne a legfontosabb beruházás, amely a Budapestet átszelő teherforgalomtól mentesítené Dél-Budát és Dél-Pestet is. Katonapolitikai szempontból is indokolt lenne a V0 által egy második, kelet-nyugati irányú teherforgalmi átkelő biztosítása a Duna felett, távol a sűrűn lakott területektől.

A fentiekben egy példát adtunk ésszerű alternatívára. Megfelelő politikai akarattal mindez megvalósítható. 2022. decemberében Újbuda Önkormányzatával közösen küldtük el kompromisszumos javaslatunkat az Építési és Közlekedési Miniszternek, amire mind máig nem kaptunk választ.

A Kúriánál folytatjuk

2023. május 2-án a Fővárosi Törvényszék újra megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. Az ítélet azonban sok fontos tényezőt nem vett figyelembe, ezért mégis perorvoslatot kértünk, amit a Kúria be is fogadott. Így jelenleg – a környezetvédelmi hatósági eljárással párhuzamosan - bírósági eljárás is folyamatban van. Erre hivatkozva kértük a jelenlegi kormányhivatali eljárás eljárás felfüggesztését, amíg a Kúria döntést nem hoz.

Mindeközben, június 28-án az Ítélőtábla is helyben hagyta az alperes által megtámadott azonnali jogvédelmünket. A végzés itt található: 1.Kpkf.750.260/2023/3.)

A 2023. augusztus 10-i alternatív közmeghallgatás teljes felvétele (Köszönet Suszter Andrásnak!)
és az Újbuda televízió riportja az eseményről.

Az eljárásba beküldött összes lakossági levél megtalálható itt: Lakossági észrevételek

Frissítés: A Déli Körvasút honlapja szeptemberrel megszűnt, de a projekt megvalósíthatósági tanulmánya és annak geotechikai melléklete nálunk továbbra is elérhető:

- A budapesti Déli Körvasút fejlesztése - Megvalósíthatósági tanulmány (részlet)

- Engedélyezési geotechnikai terv a Kelenföld-Ferencváros vasútvonal vágánybővítéséhez

További hírek a témában:

- Titkos határozatban szólította fel a kormány Lázár Jánost a Déli Körvasút „lehetséges leggyorsabb” megvalósítására (Szabad Európa)

- Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként (Szabad Európa)

- Köz nélküli közmeghallgatást tartanak a déli körvasútról és az útjában álló ezer fáról (Mérce)

- Kelenvölgyben is vágánybővítést tervez a kormány (Újbudai Hírek)

- Teljes titokban tervezi a kormány a Déli Körvasút ötödik ütemét: a projekt ezen szakasza érinti Péterhegyet, Tóvárost és Kelenvölgyet is! (Keritler-Sas Máté)

- Újabb per jöhet a körvasút ügyében (Újbuda)

- V0: folytatódik a Budapestet elkerülő teherforgalmi vasútvonal előkészítése (Magyar Építők)

Korábbi cikkeink a témában:

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

- Újabb közmeghallgatás, újabb színjáték a Déli Körvasút ügyében