Célunk, hogy a Kelenföld-Ferencváros állomások közötti vágánybővítési projekttel kapcsolatban valódi társadalmi egyeztetés induljon el, és hogy ne a lakók és a sétányt használók feje fölött döntsenek élő- és pihenőhelyük sorsáról, hanem olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek számukra is megfelelnek és nem lehetetlenítik el az életüket, nem károsítják az egészségüket éveken keresztül, valamint a park számára is a lehető legkevesebb veszteséggel járnak.
Hangsúlyozzuk, hogy nem az elővárosi közlekedés fejlesztésével (Déli Körvasút) van problémánk, de az a véleményünk, hogy ahhoz nem lenne szükség ekkora rombolásra. Szeretnénk tudatosítani azokban is, akik nem a környéken élnek, hogy ez a projekt nem csak erről, hanem nagyrészt a teherforgalomról és a Budapest-Belgrád vasútvonal nyugati meghosszabbításáról szól.
Ha a teherforgalmat, a rendezéssel együtt, Budapesten kívül vezetnék el, akkor a meglévő 2 vágány elegendő lenne az elővárosi és egyéb személyvonatok számára, nem lenne szükség sem 3. és 4. vágány, sem közel 15 méter magas támfal és zajvédő fal építésére sem, ami - a töltésen lévő fákkal együtt - több, mint 1000 fa kivágásával, a park tönkretételével és a környéken élők életminőségének romlásával, az ingatlanárak csökkenésével jár.
Kevés szó esik a 4. vágányról (a Mohai úttól a Kelenföldi pályaudvarig), amely bevallottan azoknak a tehervonatoknak a parkolópályája lenne, amelyek ideiglenesen nem férnek el a pályaudvaron. A zajvédő falak építéséhez nincs szükség fakivágásra, ez a töltés Dunához közelebb eső szakaszán, a Fehérvári út és a Szerémi sor közötti sétány mentén megfigyelhető.