...nem csak azzal károsítanak bennünket, hogy csökkentik a zöldterületet, hogy tucat-parkot csinálnak, egy természetes hangulatú, szervesen kialakult zöldövezetből, hogy nyáron egy sütőben fogunk párolódni, hogy egy huzatos légfolyosóban, állandó vakum hatás légnyomásában fogunk élni, és nem csak néha, hanem folyamatosan fogunk szenvedni a tehervonatok zajától.
Ez egy lakó reakciója, miután megtekintette a január 25-én publikált látványterveket az átalakítandó újbudai zöldfolyosóról. A BFK arra hivatkozik, hogy a tavaly lezajlott közösségi tervezés öt alkalmán meghatározott elvek alapján terveztek. Ezekre azonban csak alig-alig lehet néhol ráismerni. Most inkább úgy tűnik, hogy a beruházó képviselői a közösségi tervezést egyfajta ürügynek használják, mondván, hogy a lakosok akarták mindezt. Így könnyebb lenyomni bármit a helyiek torkán, főleg azt rengeteg burkolatot.
A természetes sétány fotói (fent) és az ugyanoda tervezett műpark (lent) kontrasztja. Nyáron lehet majd legjobban érezni a különbséget (ha ez így megvalósul), de ezért nem a beruházónak fog "főni" a feje, hanem a lakosoknak.
Az első fél órában a megbízott tájépítész csapat vezetője mutatta be a terveiket. Ebben az utcabútorokra koncentrált, a burkolatok színvilágaira, az azokban megjelenő ívekre és az átjárók köré tervezett freskókra. Az augusztusi felvetésekből a Tétény-Bartók-Karolina csomópont humanizálást vették be, ott egy nagy, a villamos által keresztezett körforgalom közepén képzelnek el gyalogos felületet és közösségi teret. A kelet-nyugati kerékpárút kapcsán ellenben tartják, hogy azt a támfalépítéssel érintett felvonulási területen képzelik el. Augusztusban jeleztük, hogy ezt se közlekedésbiztonsági, se zöldfelületi szempontból sem tartjuk jónak, a gyalogos területtől különválasztott kerékpárutat többen is a Kanizsai út melletti szervizútra javasoltuk. Erről most nem esett szó, akkoriban ők a felvonulási területen vezetett kerékpárutat adottságnak tekintették. A látványterveken növényekkel befuttatott támfal volt látható, amit élénk ÉNy-i benapozással ábrázoltak.
Utána lehetett szóban és írásban (chaten) kérdezni. Ügyrendként kikötötték, hogy vasútstratégiáról nem lehet kérdezni. Ezért írásban megkérdeztem, hogy TEN-T folyosók kijelöléséről mikor lesz nyilvános vita. Nem válaszoltak rá.
Ildikó (helyi, érintett lakos) volt az első szóbeli kérdező. Beszélt a gyalogos átjárókról, a gázfogadó kiváltásáról, a nyílászárókról és a közúti töltés sérüléséről. Az átjárókat adottságnak tekintették. Állításuk szerint volt olyan írásbeli kérdező, aki támogatja ezeket. Írásban említettem nekik, hogy a töltéstől délre is karban kellene tartani a zöldfolyosókat, így a parkélmény nem érv mellettük. Fölvetettem, hogy azt a jogi okot, ami miatt a tervezés peremfeltételeinek tekintették az átjárókat, meg kellene szüntetni. Ezekre nem reagáltak. Ildikó bemutatta, hogy hol helyezkednek el lakóépületek és hol iskolák, és hogy ezek nem indokolják a töltés megbontását. Erre érdemben annyit reagáltak, hogy a tervezők ezeket jobban fel fogják mérni. Nem reagáltak a gázfogadó kérdésére sem. A töltés repedésére azt mondták, hogy meg fogják nézni. Nyílászárócserét csak a vasúttal párhuzamos homlokzatokon terveznek, szerintük a KHT által indokoltnál több esetben (kb. 2000 db ablakról van szó). Van egy megbízott vállalkozójuk, aki ezek felmérését és kivitelezését el fogja végezni. Azt mondták, hogy a jelenleg tervezettnél kevesebb nyílászáró kicserélése nem lehetséges. A merőleges homlokzatokról nem beszéltek, mintha azok nem esnének a hatásterületre. Ildikó említette a pingpongasztalt, ami miatt az egyik tájépítész kb. 10 percet beszélt annak a közösségi szerepéről. Augusztusban a Fehérvári úttól keletebbre élők kifejezetten kérték, hogy kutyasétáltatást segítve ne szórják tele az ottani területet utcabútorokkal, még ha korábban ott tényleg volt egy beton pingpongasztal.
Ekkor adtak szót az est egy üde fénypontjának, aki a hangja alapján be lehetett drogozva (valószínűleg füvezve), és káromkodva utasította el, hogy egy ekkora projektnél a pingpongasztallal töltsünk el sok időt. A beszélgetés vezetője nagyon kulturáltan kezelte a helyzetet, és lekeverte az alkalomhoz nem illő megjelenőt, mert gyerekek is bejelentkezhettek. Ebben szerintem igaza volt (megj.: ez az eset kerületünk droghelyzetére is ráirányítja a figyelmet).
Az átjárók bringás szempontjairól írtam nekik, és ezekre válaszoltak. Szerintem ugyanis ezek rosszul illeszkednek a kerület kerékpárút-hálózatához. Észak felé ugyanis tölcsérként nyílik a vasút és a Duna közötti terület, így nem jelent lényeges időkiesést a Tétényi útnál vagy a Fehérvári útnál keresztezni a töltést. A kettő közötti területtől észak felé haladva viszont csak a Feneketlen-tóhoz vagy a Gellérthegyre lehet eljutni, ezek elállják az utat a valódi célpontok, a pesti Belváros és a belbudai kerületek felé. Az ő válaszuk az volt, hogy a kis átjárókon családdal is át lehet menni, míg a sugárutak erre nem alkalmasak, és éppen a Feneketlen-tó környékére lehetne így jól eljutni. A hálózat problémájaként azt vetettem föl nekik, hogy hivatásforgalomban a legfőbb probléma, hogy kb. 5 perc átjutni a Bocskai út lámpafázisain, és ez több, mint bringával megkerülni a töltést. Javasoltam nekik, hogy a Kelenföldi utca, az Ajnácskő utca és a Budaörsi út közé építsenek kerékpáros folyosót, mert az egy hathatós hálózatfejlesztés lenne. Ezt felüljáróval lehetne megoldani, mert itt már térszintben vezet a vasút (a tejgyári kiágazásnál). Volt egy szóbeli kérdező a Tornavár utca és a Takács Menyhért utca térségéból, aki azt mondta, hogy tőlük a Bogyó utcához lenne nagyon hasznos átjutni. Azt mondták, hogy az ottani magáningatlan (lakópark) miatt ez nem lehetséges, a Csóka utca és a Kelenföldi utca végeihez lehet csatlakozni. A kerékpáros felüljárót a rámpái miatt bonyolultnak és drágának tartják, és problémásnak tartják, hogy meg kellene kerülni a buszgarázst (míg most hivatásforgalomban a Gellérthegyet kerüljük meg). Emellett nem látják rá az igényt. Az igen nagy népsűrűségű Kelenföldet és a BAH-csomópont (Kis-Gellérthegy, Alsóhegy utca) hálózati adottságait ismerve szerintem a tervezők helyismerete nagyon hiányos. Írtam nekik, hogy ezt gondolják végig, mert egy ilyen bringás felüljárót a Dombóvári-Hamzsabégi átjárók áraiból meg lehetne valósítani. Ezt felolvasták, és azt mondták, végiggondolják.
Szóban hozzászólt Dorner Lajos, a VEKE elnöke. Ő tegeződő viszonyban volt a beszélgetést vezető BFK-sal. Fölvetette, hogy a MÁV a Balatonnál se engedi, hogy támfalra növényeket futtassanak fel, mert azt karban kell tartani (megj.: karbantartás nélkül érdemes megnézni Ferihegy vasútállomás gyalogos hídjának a 14 évvel ezelőtt épített plexicsövét, hogy azt szétette az UV és a vasút miatt tiszta rozsdapor -> ez nálunk ráfolyna a betonfalra). Javasolta, hogy kérjék a MÁV írásbeli hozzájárulását, és hogy a karbantartásnak legyen gazdája. Azt mondták, hogy távtartók rögzítéséhez hozzájárult a MÁV (az írásosságot nem erősítették meg), és hogy egy ezekre épített tartóra futtatnák föl a növényeket. Ezek a karbantartása szerintük önkormányzati feladat. Dorner úr másik felvetése a Bogdánffy-Budafoki-Neumann kereszteződés forgalmi rendje volt, ami szerinte 33/133E buszok által használt irányba visszatorlasztaná a forgalmat. A válasz szerint erről a problémáról nem tudnak, és a Neumann János utca kerékpárforgalmát segítenék az átalakítással (Megj.: gyakorló bringásként a legritkább esetben kényszerülök ebben a kereszteződésben megállásra, ellenben a Petőfi-híd lehajtóit ezen a tengelyen kb. 15 perc keresztezni. Ez az átalakítás az Infoparkból autóval indulóknak kedvezne, akik most a Neumann u. torkolatában nem tudnak balra kanyarodni, csak jobbra, és a Bogdánffy u-n megfordulva érhetik el a Budafoki utat, terhelve a 33/133E buszokkal közös felületet).
A támfal melletti kerékpárút kapcsán egy szóbeli hozzászóló fölvetette, hogyha a látványterveken látható módon benapozott a terület, akkor szőlőt is föl lehetne oda futtatni, és lehetne gyümölcsöst telepíteni. Ezt egyrészt a karbantartásigénye miatt utasították el, másrészt hogy a támfal melletti kerékpárút körül ne legyen semmi gyalogosvonzó (augusztusban ezért is javasoltuk a szervizutat).
Egy szóbeli kérdező a vízvisszatartás részleteire kérdezett, ami a zöldfolyosó ("kék-zöld" beruházás) karbantartásához fontos. A látványterveken lehetett látni csapadékgyűjtő árkokat az említett ívek mentén. Azt mondták, mennyiségi kérdésekről és ennek a működéséről csak kiviteli tervek birtokában fognak tudni beszélni, amit tavasszal fognak elkészíteni. Az egész zöldfolyosó tervezésére azt mondták, hogy ősszel lesz kész. Egyben az is elhangzott, hogy a vasúti beruházás idén nem fog elkezdődni.
