Úgy vélem, a „Lex Újbudával” a kormány nyíltan elismerte, hogy törvényes úton nem hagyhatja figyelmen kívül a környezet védelmét. Ezért a kerületiek érdekeit semmibe véve, egy kifejezetten erre az ügyre megfogalmazott rendelettel erőltetheti rá Újbudára a fakivágást és a vasútbővítést. - írja Dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere.
Újra a háború az ürügy
Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre (381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet) hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet, melynek következtében a hivatali eljárás átkerült egy másik kormányhivatalhoz (Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegye"). A kormányhivatali végzések itt olvashatók: Okt13_00812-98_2023.pdf és Okt12_00812-96_2023.pdf
A említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten - vagy legalább részben - miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött. A „Lex Újbuda” szerint ugyanis az így átminősített beruházás esetében kizárt minden olyan közigazgatási per, amely a közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatát célozza.
Vegyi és katonai szállítások Budapest közepén át. Hogyan lettünk hadi zóna?
Már katonai létesítményen lakunk?
Ha innentől katonai vasútvonal épül, akkor belép a képbe a nemzetbiztonság és - eljátszva a gondolattal - akkor biztonsági zóna is kialakítható, sőt talán szükséges is lesz, ami a környék ingatlanjainak kisajátításához is alapot teremthet, akár közérdekből! - írja Bereczky Gábor, a Védegylet titkára, majd így folytatja: A legnagyobb hiba, katonai célú létesítményeket a városba, vagy közelébe telepíteni. Ez lesz az elsődleges célpont egy háború esetén, mely bármikor bekövetkezhet! Nem fogja érdekelni a másik felet, hogy csak fondorlatból lett a vasút katonai, szétlövik, velünk együtt.
Mi lesz az azonnali jogvédelemmel?
Ezzel az öncélú rendeletalkotással veszélybe került az általunk már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: (4. §) "A Kp. 50. § (6) bekezdés c) pontját azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal – ideértve a 2. § (1) bekezdése szerinti közlekedési építményeket is – kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt."
(Azonban ez a rendelkezés ellentmondhat a "2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról" második rész, IX. fejezetének az azonnali jogvédelmet kizáró 50. § (6) bek. c) pontjával, ami így szól: "Nincs helye jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény [...] c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.)
Ki lehet ezentúl ügyfél?
Sőt ügyféli státuszunkat is elveszíthetjük (az önkormányzat is) az engedélyezési eljárásban, ha figyelembe vesszük a korábbi, 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 4. § (3) bekezdését: "Az eljárásban – ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is – csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek."
Ez sem lehet EU kompatibilis (a veszélyhelyzet maga, a veszélyhelyzetre hivatkozással egy ilyen létesítményt quasi katonai létesítménynek minősíteni és ezzel kicselezni a civilek részvételét).
Sok kérdést felvet ez a durva beruházói lépés. A nemrég megjelent rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak.
Miért Szolnok?
A Magyar Honvédség környezetvédelmi engedélyezési ügyei már régóta a szolnoki kormányhivatalhoz (korábban a szolnoki Környezetvédelmi Felügyelőség) tartoznak. Jelenleg is van folyamatban olyan engedélyezési ügy, amelyben a Honvédelmi Minisztérium az építtető és a kérelmező. Az engedélyező hatóság (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat), illetve építési engedélyezés esetén a környezetvédelmi szakhatóság a Szolnok Vármegyei Kormányhivatal. Csak a különbség az, hogy ezekben az ügyekben a érintett létesítmény ténylegesen katonai terület, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség tulajdonában, kezelésében lévő repülőtér, gyakorlótér, lőtér, raktárbázis stb.
Hogy lehet egy polgári létesítmény hirtelen hadászati "is"?
Az lehetséges, hogy egy nyomvonal jellegű közlekedési létesítmény honvédelmi létfontosságú rendszerelem vagy az ország fegyveres védelmi terve szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de ekkor is zárt katonai terület, honvédségi gyakorló- vagy lőtér működéséhez tartozó vasúti vonalszakaszról, útról beszélünk, és nem egy polgári közlekedési infrastrukturális elemről. A honvédelmi létfontosságú rendszerelemnek a honvédség területén kell lennie, kimondottan és ténylegesen katonai szállítmányok továbbítására szolgál a polgári közlekedés kizárásával. A fenntartó és üzemeltető a Honvédelmi Minisztérium, senki másnak semmi köze hozzá.
A Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz a MÁV 1. számú vasúti fővonal része, ténylegesen polgári közlekedésre, vasúti személyszállításra és teherszállításra létesített vasútvonal. A tulajdonos és üzemeltető a MÁV Zrt.
Ezen a vasútvonalon egyébként évtizedek óta történik honvédségi szállítmányozás. Ez sohasem volt gond, ehhez kialakult rendszer működik az országban, amelynek része a katonai logisztika is a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség erre a célra létrehozott szervezeti egységeivel. Ez a vasúti vonalszakasz elbírja a katonai szállítmányokat bármilyen fejlesztés vagy bővítés nélkül. Tehát most katonai célzattal kerül sor az engedélyezési eljárásra? Akkor mit keres ott a sok civil vonat? Civileknek semmi keresnivalójuk a katonai területen. Nagyon nem stimmel ez az egész.
Azért ilyen jellegű csavart még nem láttunk az országban folyó környezetvédelmi engedélyezéseknél, ez példátlan. És egyben elképesztő brutalitás a lakossággal szemben. Jó lenne komolyan átgondolni a jelenlegi helyzetet a lakosság oldaláról.
Kinek van NATO minősítése?
Egyébkét katonai létesítmények engedélyezési terveit, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációit NATO beszállítói minősítéssel rendelkező vállalkozások készítik. Ilyen minősítéssel kevesen rendelkeznek az országban (https://www.natotender.gov.hu/page/a-nato-beszallitoi-rendszer-es-a-cegminosites-feltetele). Kérdés, hogy a környezeti hatástanulmányt készítő Vibrocomp Kft. rendelkezik-e egyáltalán ilyen minősítéssel? Ennek hiányában erre a beruházásra nem terjedhetne ki az új rendelet hatálya. Sőt, teljesesn új, a katonai elvárásoknak megfelelő, sokkal komolyabb szintű környezeti hatástanulmányt kell készíteni, újra a nulláról indulva.
Ezek szerint Budapest Kelenföld, Budapest Ferencváros, Budapest XI. kerület és a Hamzsabégi út környéke mostantól katonai gyakorló- és lőtér, ahol honvédelmi célú műveletekre kerül sor a közeljövőben?
Egy rendelet minden törvényt borít? Még az Alaptörvényt is?
"A Honvédelmi Minisztérium az új kormányrendelet meghozása előtti időkben tudtunkkal egy ponton adta a jelét, hogy katonai célból fontosnak tartja a Déli Körvasút II. ütemével (Kelenföld-Ferencváros kapacitásbővítéssel) előálló létesítményt, ez a vasúthatósági engedély, amihez szakhatósági hozzájárulást adott (18. oldal). Ebben egy olyan műszaki feltételt szabott (4 m széles űrszelvény), ami nem zárja ki, hogy föntről, a sétány igénybevétele nélkül építsenek három vágányt, mert 12 m széles a jelenlegi töltéskorona.
Ez azt jelenti, hogy az íves falnak és támfalas alépítményének és a személyforgalmi megállóknak semmi közük a katonai szállításokhoz. Így egyébként a Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) és a Környezeti Hatástanulmányt (KHT) is kukába lehet dobni, mert azok szerint forgalmi cél a személyszállítás maihoz képest 3,5-szeresére növelése + a napközbeni teherszállítás 1,6-szeresére növelése, akkor is, ha erről egyszerű számítással beláthatjuk, hogy tarthatatlan (megj.: volt egy másik forgatókönyv az MT 102. ábráján, ami valójában a V0, csak a 60 km-rel délebbi nyomvonal helyett bezsúfolnák Újbudára). Ehhez pedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) nem szolgáltat stratégiai alátámasztást. Tehát, ha katonai a létesítmény, akkor az egész engedélyezést elölről kellene kezdeni stratégia alkotással együtt. Ennek akkor is így kellene lennie, ha a Honvédelmi Minisztérium határozatban honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki a Déli Körvasutat (2572-135/2023. nyt.sz.).
A képre kattintva nézhető meg az RTL videóriportja:
A rendelet 2. § (1) bekezdése nem kedvez a lakosoknak, mert az gumicsontként csak "ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentőség"-et említ. Ha ez alapján bármely hivatalos szerv a rendelet hatálya alá esőnek tekintené a Déli Körvasutat, akkor észszerűségre is hivatkozhatunk, hogy fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet ideje alatt nem javasolt megbontani egy védelmi szempontból akár csak "potenciálisan" is jelentős létesítményt.
Jó ez a honvédelemnek?
Ráadásul a katonai indoklás esetében nem csak a lóláb lóg ki, hanem maga a ló is, hiszen 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Karának adjunktusa készített egy elemzést, amiben katonai biztonsági szempontból vizsgálta a magyarországi vasúthálózatot. Ebben arra a megállapításra jutott, hogy katonai szempontból nem a vágánybővítés a megoldás, hanem az alternatív vasúti dunai átkelés megteremtése. Ezt írja a tanulmányban: a "harmadik vágány sem megoldás, hiszen ez a fejlesztés csak az állomásköz létező műtárgyainak áteresztőképességét növeli meg, valódi alternatív útvonalat nem biztosít" (...) "Egy jó megoldás a jelenlegi helyzet kezelésére egy Budapestet elkerülő kétvágányú villamosított vonal, a „V0” vonal lehetne."
Újabb pofon a jogállamiságnak
Ha ez nem lenne elég, ezt rendeletet föl lehetne használni a jogállamisági eljárásban, feltéve hogy létezik még olyan EU-s szerv, amelyik foglalkozik ezzel. Az ugyanis, hogy az Alaptörvény törvényi rendelkezéseket felülíró rendelet alkotására hatalmazza fel a kormányt, szerintünk egy elég nyilvánvalóan jogállam ellenes tény. Korábban azt szoktuk meg, hogy ehhez a köztársasági elnöknek volt "joga" szakminiszteri ellenjegyzéssel, de erre veszélyhelyzet vagy más rendkívüli állapot hiányában nem volt példa.
Szakértők szerint a - közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak, és életszerűtlenek.
A 2023. október 25-i kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..." Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.
A kormányinfós kérdés és válasz itt hallgatható meg 1:34:39-től:
Keresd a pénzt! - A 101 milliárdos előleg hatása
Egyesületünk már jó ideje jelezte, hogy a kormányberuházótól 101 milliárd forintos előleget kapott Mészáros Lőrinc építő megacége (V-Híd Zrt.) a Déli Körvasútra. Ezt a tényt nemrégiben a minisztérium (EKM) is megerőstette. Ebből a pénzből talán mára már egy fillér sem maradt, pedig még nem is épült semmi. Ezért erőltetik annyira a beruházást, mert a kivitelező már nem tudja visszafizetni az előleget, a V-Híd Zrt-t pedig nem hagyja bedőlni az igazi gazdája (a kormány). A mostani katonai célúvá minősítés is ebbe az irányba mutat. Lázár miniszter úrnak küldött levelünkben megoldást kínálunk arra a problémára, amit a 101 milliárdos előleg elszivárgása jelent. Ha a kormány mégis át tudja tervezni a Fertő tavi beruházást, mert a nemzetgazdasági hátrány és a társadalmi nyomás nyilvánvalóvá lett, akkor ez a Déli Körvasút esetében is lehetséges. A pénzek átcsoportosítsa pedig a V0 tehervasúti elkerülő megépülését is elérhető közelségbe hozhatná.
Az oknyomozó sajtó cikkei a témában:
- Hatalmas “létfontosságú katonai projektre” készül a kormány a belvárosban az ukrán háborúra hivatkozva (Szabad Európa)
- Katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasutat a kormány (Átlátszó)
- Orbánéknak nem számít a törvény, ha katonai ügyről van szó (Hírklikk)
- Hadászati központ lesz a kormány szerint Újbuda :-) (Lokálpatrióta)
- Gulyás elismerte, hogy a Déli Körvasút nem katonai célokat szolgál (HVG)
- Gulyás Gergely elismerte: a Déli Körvasút ügyében meg akarják téveszteni az Európai Uniót (Hírklikk)
Újbuda felelős politikusainak nyilatkozatai:
- „Lex Újbuda” - Katonai beruházássá nyilvánította a kormány a Déli Körvasutat (Dr. László Imre, Újbuda polgármestere)
- Mindig van lejjebb: a Fidesz katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást (Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője)
- A kormány azért tette katonai célúvá a Déli Körvasutat, hogy kibújhasson a környezetvédelmi jogszabályok alól
(Kreitler-Sas Máté önkormányzati képviselő)
Korábbi cikkeink a témában:
- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz
- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként
