A kormányhivatal - továbbra sem tanulva hibáiból - hamar kiadta harmadszor is a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, miután a projekt nyomvonalát egy, a megszokotnál is durvább lépéssel katonai célúvá minősítették. Ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fordult a POPÉK, valamint a Védegylettel közösen megtámadta az új engedélyt a bíróságon. A XI. kerületi városvezetés is perel. A közeljövőben más jogi eljárások is elindulnak. Újbuda nem ad a beruházónak területhasználati engedélyt, de a kivitelező már korábban is többször dolgozott engedély nélkül. Ezért kell a lakosságnak ébernek lennie és erősítenie a riadóláncot. A vágánybővítési projekt hemzseg a szabálytalanságoktól, jogi helyzete tisztázatlan. Meg kell várni az összes hivatali eljárás végét, és nem engedni a kivitelezést, amivel a beruházó hatalmas, helyrehozhatatlan károkat tenne a környezetben, lakóhelyünkben.
A képen a Hamzsabégi sétány egy részlete látható. Továbbra is élhető, zöld környezetünk és lakóhelyeink épsége, valamint Újbuda jövője a tét!
Az év végén nagyon sok minden történt ebben az ügyben, tekintsük át röviden:
2023. október 12-13. - A Pest "Vármegyei" Kormányhivatal a 381/2023. (VIII.10.) Korm. rendeletre hivatkozva a Kelenföld és Ferencváros közötti vasúti szakasz (Déli Körvasút) vágánybővítésének környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását áthelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegyei" Kormányhivatalhoz. Ezzel akarják megkerülni a jogrendszert.
2023. október 25. - A rendkívüli kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..." Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. Ez utóbbiban nem tévedett. (Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.)
Vártuk, hogy az új kormányhivatalnál ügyféljogunkat automatikusan elismerjék, ahogy ezt az Újbudai Önkormányzatnál megtették. Aztán nem vártunk tovább és ügyféljogi kérelemmel fordultunk hozzájuk november 3-án.
2023. november 9-én elismerték az ügyféljogunkat, mi pedig dolgoztunk az újabb észrevételeinket tartalmazó beadványunkon, de...
2023. november 24-én gyorsan újra kiadták a (harmadik) környezetvédelmi engedélyt (JN/59/08615-48/2023.) a „Déli Körvasút II.” beruházásra. Előtte levő nap pedig a kivitelező V-Híd Zrt. résfalazni kezdett a ferencvárosi szakaszon.
2023. december 21-én a POPÉK és a Védegylet egyesületek újra (immár harmadszor) a bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt. Újbuda önkormányzata ismét külön indít pert, ahogy legutóbb is tette. A két bírósági keresetet a Fővárosi Törvényszék összevonja majd.
A projekt alapvető problémái mit sem változtak az első bírósági per óta
Ha az első bírósági ítélet indoklása szerint nézzük ezt a projektet, akkor hosszan tudjuk felsorolni, hogy ezzel mik a problémák:
· A zaj és a rezgés a kapacitásbővítés
előtt is elviselhetlen, egészségügyi határértéket meghaladó.
· Tehervonatok üzemzavarainak (pl.
vegyianyag-szivárgás) és baleseteinek érdemi haváriatervei nem képezték az
eljárás tárgyát.
· A korábbi lápos területre épült
lakóházak statikai állékonyságát nem vizsgálták.
· 2250 ember él a közvetlen
hatásterületen.
· A tervezett állapot nem felel meg
stratégiai céloknak, így se az eredeti NKS-nek, se a Nemzeti Környezetvédelmi
Program célállapotának (mindkettő az EU Fehér Könyvével harmonizált).
· A tervezett állapot nem felel meg
az EU Zöld Megállapodása szerinti „ne árts” elvnek.
· A fentiekből következő
gazdasági-társadalmi károkat nem becsülték fel hiteltérdemlően.
· A jövőbeli zaj- és rezgésvédelem
innovatív megoldásait, amelyekről az elmúlt 3 évben nem készültek a
köznyilvánosság előtt megfelelő vizsgálatok, nem lehet tervezési alapnak
tekinteni.
· 1000 fa és az aljnövényzetük
eltűnésével súlyosan sérül az élővilág és annak a sokfélesége. A lakosság
ezentúl nem részesülne ezek ökoszisztéma-szolgáltatásából.
· Szétdarabolt enegdélyezés miatt
(külön a Duna-híd és a Budapes–Belgrád vonal) nem lehetett érdemben vizsgálni a
teherszállítások Natura2000- és vízbázis-érintettségét.
· A felszínborítás változásával
előálló hőszigethatással és annak a lakosságra gyakorolt hatásával nem
foglalkoztak érdemben.
· A legkiemelendőbb: az
alternatívavizsgálat hiánya, a beruházók ugyanis csak olyan változatokat
vizsgáltak meg érdemben, amelyeknek vagy nem tértek el lényegadó
sajátosságukban a tervezett műtől, vagy politikai szándák miatt esedékes
időtávra hivatkozva tekintették elutasítandónak (a V0-t). Ez nemzetgazdasági és
nemzetbiztonsági szempontból is erősen vitatható Tóth Bence hálózatelemzése
alapján.
A fenti problémák jól mutatják, hogy a „Déli
Körvasút II.” beruházás nemzetgazdaságilag kielemlten hátrányos. A beruházók
megcáfolhatták volna ezt az állításunkat, ha kérésünknek megfelelően nyilvánosságra
hozták volna a Megvalósíthatósági Tanulmány gazdasági fejezetét, amiben a fent
felsorolt hatásokat és a beruházás hasznait is be kellett árazni. Ezt azonban
az Információszabadságról szóló törvényre hivatkozva következetesen titkolták.
Igazolhatták volna a beruházás alapvető értelmét is, ha az ÜHG-mérleget adták
volna ki, de ezt is titkolják a közvélemény elől.
Ezek a problémák miatt az első bíróság új
eljárásra és BAT-elemzésre kötelezte a beruházókat. A beruházók az új eljárás
keretében szövegesen több ponton kiegészítették (kozmetikázták) a KHT-t, de semmit se
számszerűsítettek. Kifejezetten arrogáns viselkedésnek tekinthetjük, hogy a
BAT-elemzésre való bírósági kötelezvényt negligálták, egyik vonatkozó jegyzéket
se hivatkozták. Így pedig elmulasztottak egy komoly lehetőséget az innovatív
eljárásaik megfelelőség-igazolására. Alternatívavizsgálatot az előírtak szerint
továbbra se készítettek. Ezért indítottuk meg a második pert.
A második per tanulságai
A második bírósági ítélet a zaj hatásterület-lehatárolásánál és ebből következő passzív zajvédelem kijelölésénél állapított meg jogsértést, ami az engedélykérelem szempontjából semmisségi ok (ítélet 109.K.704.523/2022/41. számon). A többi problémára adott választ viszont a második bíróság helyben hagyta, így további új eljárásban a beruházónak csak a hatásterületet kellett kijavítania. Több pontban elfogadta a bíróság a felperesi észrevételeinket (pl. a Nemzeti Környezetvédelmi Program célállapota kapcsán), amelyek szerint kötelezően elutasítandó a környezetvédelmi engedély iránti kérelem, de el kívánta kerülni szakértő bevonását, és nem foglalkozott vele érdemben. A második bíróság ezen ítéletével szerintünk nem lehet egyetérteni. A per ideje alatt a beruházó engedély nélkültöbb ízben végzett államvasúti területen beruházással kapcsolatos munkát.
A
második bírósági ítélet és a beruházó magatartása miatt az alábbiakat tettük:
· Perfelülvizsgálati kérelmet
nyújtottunk be a Kúriára. Ezt a Kúria Kfv.VII.37.467/2023/2. számon befogadta.
Erről a Jász-Nagykun-Szolnok "vármegyei" főispánnak tudnia kellett, így
meglátásunk szerint minimum aggályos, hogy az engedélykiadással nem várták meg a
Kúria ítéletét.
· Az új környezetvédelmi engedélyt mind Újbuda Önkormányzata, mind a POPÉK és a Védegylet egyesületek bíróságon támadtuk meg. A felpereseket újra magánszemélyként is erősíti Kreitler-Sas Máté újbudai önkormányzati képviselő. Az alperes most már a Jász-Nagykun-Szolnok "Vármegyei" Kormányhivatal.
Keresetünkben is tájékoztattuk a kormányhivatalt arról, hogy a kúriai eljárás is
folyamatban van még.
· A társadalmi-gazdasági problémák
miatt egy kártérítési (polgári) per elindítása is folyamatban van.
A kormányberuházó trükközései
Miközben a beruházó idén nyáron elkészítette a
harmadik környezeti hatástanulmányt (KHT), a kormány tagjai is dolgoztak. Hoztak egy „2000-es” rendeletet
az ÉKM projektmegvalósítására való felszólításáról. Ez a rendelet nem került be
közlölnybe, vagyis nem titkos, de elhallgatták a köznyilvánosság elől. Hoztak
olyan kormányhatározat-módosítót is, ami módosítót módosított, így igen
áltláthatatlanná vált. Ennek keretében a EU-finanszírozott keretekből kivették
a Külső (Szuglói) Körvasút állomásait, illetve Újbudát érintően Albertfalva
vasúti megálló Kelenvölgy felé eső peronjait. Ezt több sajtóorgánum félreértelmezte,
és a Déli Körvasút halálhírét keltette, mintha nyugtatni akarták volna Újbuda
lakosságát.
Ezt követően a kormány megalkotta a 381/2023. rendeletét, ami szerint kiemelt kormányberuházásokat a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – törvényi rendelkezésektől eltérve – katonai létesítmények beruházásaival szemben bíróság nem rendelhet el azonnali jogvédelmet. Más jogszabályok alapján a Déli Körvasút nem lehet viszont katonai létesítmény, mert polgári üzemeltetője van, és főként polgári célokra használják. Ennek megfelel, amit a kormányszóvívő Kormányifón (kormányzati sajtótájékoztatón - lásd a cikk elején) nyilatkozott. Ezt a kormányzati álláspontot az ÉKM vasútért felelős államtitkára később levélben ismegerősítette. Nem is lenne észszerű katonai létesítménynek tekinteni egy olyan vasútvonalat, amire rálátni lakásokból, illetve a lakosság tömegei veszélyeztetettek miatta. A józan ész egyébként azt is mondatja velünk, hogy háborús vészhelyzet alatt nem lenne szabad katonai létesítményt megbontani. A beruházót viszont szemmel láthatóan nem érdekli, mi lenne észszerű.
Ezért a következő lépéseket
tesszük:
· Az Alkotmánybírósághoz fordultunk
a 381-es rendelet megfelelősége kapcsán. Az ombudsmannak is beadványt küldtünk, és kértük, tegye meg ő is az észrevételeit az Alkotmánybíróság
felé.
· Panaszt nyújtunk be az Európai
Bizottsághoz, így teljes eljárás a 381-es rendelet meghozatalával együtt
részévé válhat a jogállamisági eljárásnak.
A fentiek alapján meg vagyunk győződve róla,
hogy ennek a beruházásnak ezzel a műszaki tartalommal nem szabad megépülnie. Ez
országos érdek a kínálati menetrend miatt (EU Fehér Könyve szerint) és a megépítendő V0-vonalonon való fuvarozás gazdaságosabbá válása miatt, és egyben helyi érdek is a
környezeti hatások miatt. Ezért bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria
és az EB kedvezően döntenek.
Mivel az azonnali jogvédelem lehetőségét a
kormány a 381-es rendeletre hivatkozva elvette, kérünk mindenkit a riadólánc
támogatásában. Kérjük a környék lakóit továbbá a kártérítési perhez való
csatlakozáshoz. Kisszámú résztvevővel indul próbaeljárás nemsokára, de mindenki
számára biztosított a csatlakozás.
Korábbi cikkeink a témában:
- Nyílt levél a döntéshozóknak a Déli Körvasútról
- Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása
- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz
- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként
- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést
- Újbuda támogatta a civileket, a Főváros pedig elárulta őket