Mi kerül egy rövid vasúti szakaszon 370 milliárd forintba?

2021. szeptember 6-án, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nevű cég, nettó 337 milliárd 904 millió forintos (kb. 1 milliárd euró) ajánlatával nyert a Déli Körvasút vágánybővítés kivitelezésének pályázatán. A témában eddig szűkszavú sajtó lassacskán feleszmélt és cikkezni kezdett a hírről. Ijesztő, hogy Mészáros Lőrinc neve kell ahhoz, hogy egy több éves ügy elérje az ingerküszöböt. A napokban újra és újra elhangzott a döbbent kérdés: Mégis, miért ilyen drága? 

A POPÉK, a hír után pár nappal már megírta a leginkább logikus választ: A tervekből kiderül, hogy (a NER-es lopófaktoron túl) többek között a sűrűn lakott fővárosi térségen átvezetendő teherforgalom miatti extra betonvédmű és zajárnyékoló miatt. Maga a beton támfal 1,5 km hosszan húzódna, átlagban 6-7 méter magasságban, a tetején pedig még helyenként még magasabb “üvegcsővel”. Ha valóban csak az elővárosi személyforgalom számára végeznék a fejlesztést, jóval szerényebb zajvédelemmel, olcsóbb technológiával is megoldható lenne.

Szeptember 24-én több olyan cikk is megjelent, amelyekben az újságírók - közlekedési szakemberek meglátásaira hivatkozva - hasonló okokra vezették vissza az oszág történetének talán legszembetűnőbb túlárazását. A projekt hétszer (más szakértők szerint tízszer) drágább az elfogadható összegnél és kilométerekre lebontva ráver nyugati szomszédaink közlekedési csúcsberuházásainak költségeire is. Pedig nem űrállomás épül, csak 4 km vasúti sín.

Két cikket és egy videót ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe, amik bővebben kifejtik a projekt túlárazásának mértékét és lehetséges okait:

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt (A G7 cikke)

337 milliárd, de mégis mire? (A Magyar Közlekedési Klub cikke)

A POPÉK folyamatosan felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy vissza kellene venni a megalomán tervekből és költséghatékonyabb, környezetkímélőbb megoldást találni a Kelenföld-Ferencváros vonal vasúti kapacitásának bővítésére. A V0 elkerülő megépítésével a teherforgalom szinte teljesen elvezethető lenne a Hamzsabégi út töltéséről és jobban megérné az országnak mint a Déli Körvasút jelenlegi formája. A kész V0 mellett már át lehetne gondolni a körvasúti koncepciót és jelentősen szelidíteni rajta, hogy emberibb léptékek mentén valósulhasson meg.

Mennyi az annyi?  Frissítés 2023. január 17-én:

A 2023. január 17-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy még el sem kezdődött a Déli Körvasút kivitelezése, máris közel 30 milliárd forinttal drágult meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. által kivitelezett projektrész összköltsége. A határozatból kiderül, hogy az eddig tervezett 338 milliárd forint helyett, már több mint 364 milliárd forintot szán a kormány a beruházásra. Az összeg még ennél is magasabb lehet, elérheti a 370 milliárdot, ha hozzá számoljuk az ötmilliárdal való tavaly szeptemberi drágulást is. 370 milliárd forint 24 666,6 darab nokiás dobozban férne el :-).

Tehát, hol is tartanak a projekt költségei, több, mint egy év elteltével?

- 370 milliárd forint a V-Híd csoportnak (Mészáros Lőrinc) csak a vágánybővítés kivitelezésére (kivéve a duna fölötti részt).

- Plusz 5 milliárd forint a FER-MAN és az ECO-TEC cégeknek az ellenőri feladatokra.

-  Plusz 122,39 milliárd forint a Nádorkert és Közvágóhíd megállók építésére (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 46,1 milliárd forint a Népliget megálló építésére (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 51,622 milliárd forint a Ferencváros átemelés munkálataira (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 35,9 milliárd forint a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágányára. Ez már kész van, a Duna Aszfalt Zrt. (Szíjj László cége) építette. 

- Plusz egy több milliárdba kerülő, majdani külön beruházás költségei, ami a harmadik-negyedik vágányok áramellátását biztosítanák havária esetén is.

- Plusz a 2022-ben elszabaduló infláció miatti drágulás az anyagárra és a munkadíjra vonatkozóan.

Már most 630 milliárd fölött vagyunk az eddig számszerűsített költségek alapján. Nem kizárt, hogy az összköltség a jövőben felfuthat 1000 milliárd forintig is (minisztériumi körökben is így számolják).

Ne feledjük, hogy a beruházásra már több, mint 101 milliárd forint előleget elköltöttek úgy, hogy még nem épült semmi.  Az Unió CEF2 alapjából igényelt 260 milliárd forintnyi összeg (ha egyáltalán megítélik) a mostani viszonyok mellett már nem elég a kivitelezésre. Hol áll meg a számláló? A beruházás költségei elszálltak, 101 milliárd már elszivárgott.

További hírek a témában:

- Titkos határozatban szólította fel a kormány Lázár Jánost a Déli Körvasút „lehetséges leggyorsabb” megvalósítására (Szabad Európa)

- Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként (Szabad Európa)

Korábbi és későbbi cikkeink a témában:

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

Újbuda járulékos veszteségei - avagy ami a “közösségi tervezés”-ből kimaradt

 Újbuda járulékos veszteségei - avagy ami a “közösségi tervezés”-ből kimaradt

A betontámfal és az átjárók problémái  

 A tegnap lezárult “közösségi tervezés” során eleget taglalták, mi mindent nyerhetünk a beruházás után, de mélyen elhallgatták, milyen létfontosságú dolgokat veszít el “cserébe” Újbuda - a kettő mérlege pedig messze nem kiegyenlített. 

A most mintegy egymilliárd eurót kóstáló vasúti beruházás csak a Déli Körvasút egy szakaszára vonatkozik Kelenföld és Ferencváros között. Mégis, miért ilyen drága? 

A tervekből kiderül, hogy (a NER-es lopófaktoron túl) a sűrűn lakott fővárosi térségen átvezetendő teherforgalom miatti extra betonvédmű és zajárnyékoló miatt. Maga a beton támfal 1,5 km hosszan húzódna, átlagban 6-7 méter magasságban, a tetején pedig még helyenként még magasabb “üvegcsővel”. Ha valóban csak az elővárosi személyforgalom számára végeznék a fejlesztést, jóval szerényebb zajvédelemmel, olcsóbb technológiával is megoldható lenne.

Az igazi árat azonban nem euróban mérik, és az újbudaiak tízezrei fogják megfizetni az egészségükkel. A klímaváltozás miatti egyre forróbb nyarakon ez a mérhetetlenül sok betont magába tömörítő építmény meg fogja növelni a hősziget-hatást mindkét oldalon. Az idős emberek különösen megszenvedik majd ezt, már aki túléli.

Juhász Árpád geológus nemrégiben így nyilatkozott az emberi élőhelyek túlzott leburkolásának divatjáról: "Ez egy öngyilkos lépés, mert úgy felerősíti a felmelegedést egy adott településen, hogy az olyan öregemberek, mint én, hullanak, mint szilva a fáról. Mert egyszerűen nincs meg az a hűtőhatás, amit az árnyékot adó fák jelentenek."

Az eddig megismert adatok alapján már egy kis fejszámolással fel lehet becsülni, hogy Újbuda a sétány területén durván 5000 négyzetméter ligetes, zöld területet veszít el visszavonhatatlanul, ha a beruházás ebben a formában valósul meg. Ebbe nem számoltuk most bele a vasúti töltés elveszített zöldfelületét (azzal már több, mint a triplája lenne).

 Amint a "közösségi tervezés" során a BFK-tól megtudtuk, a tervezett támfal mellett 3 méteres sávban nem lehetne semmiféle növényzetet telepíteni, részben azért, hogy a MÁV mindig hozzáférhessen a falhoz, részben pedig a fal tövébe tervezett kerékpárút miatt. A gyalogos és kerékpáros átjáróknál ez a sáv duplájára, 6 méteresre bővülne, mivel a támfal mellé tervezett bicikliútnak ki kell kerülnie az átjárót - ez tehát még több plusz burkolattal járna.

A 6,4 méter szélességben letarolandó felvonulási terület miatt a sínek menti oldalon a sétány fáinak közel felét pusztítanák el, a töltés mentén húzódó fás-erdős rész teljesen megszűnne – és ebből az átjárók közelében egy fát sem lehetne visszapótolni. 

Csak a Bartók Béla út és a Szerémi út között négy átjárót terveznek (az ötödik keletebbre lenne)! 

a taglalt szakasz a betonépítménnyel és az átjárókkal

Azzal is számolnunk kell, hogy az átjárókat a járdával összekötő szakaszt szintén le kell burkolni, ami újabb zöldterületet venne el a parkból és három helyen szétszabdalná azt, míg a negyedik, Szerémi úti átjáró megkurtítaná magát a sétányt. 

Valóban szükség van ilyen áron ennyi átjáróra a néhány száz méteres töltés mentén? Minél több “funkcionális építmény”, annál több beton és annál kevesebb fa! 

A BFK rózsaszínre színezett beszámolói nem tükrözik a lakosság többségének akaratát. Mind az öt alkalmon a legtöbb érintett határozottan elutasította az átjárókat, vagy kérte az átjárók számának jelentős csökkentését.

 

Kinek és miért járt a taps a Levendulás parkban? - Véleményünk az újbudai alpolgármesterek felszólalásairól az élőlánc előtt

Annak mindenképp örömmel tapsoltunk és értékeltük, hogy a tavalyi 0-hoz képest most 3 alpolgármester is megjelent a rendezvényünkön. (Az önkormányzat levelét, amelyben a járványveszélyre hivatkova mondták le a részvételt a tavaly szeptemberi szabadtéri, maszkos fáklyás felvonuláson, ebben a posztban tettük közzé.)

Eléggé visszás és zavarbaejtő volt azonban, amikor megtapsoltatták velünk saját, eddig elért “kimagasló eredményeiket” - holott megmozdulásunk egyik célja éppen az volt, hogy felhívjuk a figyelmüket a velük való elégedetlenségünkre és arra, hogy szerintünk a saját önkormányzatunk is mennyire KEVESET tesz az ügyünkért. (Véleményünket az önkormányzat & BFK & NIF háromoldalú megállapodásáról itt írtuk le februárban.)

Ahogy az önkormányzat képviseletében is elmondták az egyesület segít nekik is napirenden tartani a kérdést. Így elég érdekes volt azt hallani, hogy mi mindent tettek és elértek miközben sok javaslat és vélemény az egyesület hatására került bele azokba a tárgyalásokba, amelyekről kimarad(t). Ezért fordulhatott elő, hogy a POPÉK által igényelt és elindított lakossági fórumot a BFK saját nagylelkűségeként adta el, miközben az önkormányzat kezdeményezte. Vagy hogy a közösségi tervezés kapcsán kiküldött favizsgálóval véletlenül találkoztunk és így derült ki, hogy a védendő fajok és a menthető/átülttehető fák felmérése nem szerepelt a megbízásában.

Nem kellett volna visszaélni a helyzettel és kampánybeszédet mondani a civil rendezvényen. Barabás Richárd inkább segíthetne abban, hogy Karácsony Gergellyel beszélhessünk, aki alibizöld politikai karrieristaként másfél éve hátbaszúrta az újbudaiakat, amikor áldását adta a beruházásra. Aztán ugyanezt tette az önkormányzat is a háromoldalú megállapodással. Ezek a politikusok már korábban becsaptak minket. Miért bízzunk meg bennük?

Úgy tesznek, mintha az ablakcsere ígéretével minden el lenne intézve. Ablakcserével nincs megoldva a probléma. Ez a parasztvakítás kategóriája. Éljünk nyáron zárt ablak mellett, kibámulva a betontámfalra, és várjuk mikor hullik ránk a rezgés terhelés mellett a vakolat??

Akkor mennének el a falig,

• ha ostromolnák a kormányzatot nagy sajtónyilvánosságot generálva
• és ha fő érintettként beszállnának a perbe

Pont azt tapsoltatta meg velünk, amivel elégedetlenek vagyunk - épp ezt szerettük volna jelezni feléjük. Inkább a sétányért vért izzadó, ingyen dolgozó civilek érdemelnének tapsot, nem pedig az álomfizetésért hanyagul dolgozó politikusok. Ha már megválasztottuk őket, képviselhetnének minket a saját karrierjük építgetése helyett.

Jól látszottak a leosztott szerepek a már visszalépett Barabás Richárd kényelmesen mondhatta meg az “őszintét”, majd Orosz Anna erre építve világíthatott rá arra, hogy az egyesület és annak munkája nélkül még itt sem tartanánk.

Kényelmes és kockázatmentes állítás, hogy “minél előbb vigyék el a teherforgalmat” és hogy “ha kormányra kerülünk, mindent meg fogunk tenni” - ráadásul akkor már késő lesz. Azt a szerződések ismerete nélkül is lehet tudni, hogy elhibázott a beruházás - ráadásul ezek a szerződések most még nem is léteznek. MOST lehetne még tenni valamit, viszont az idő szorít, a mai hírekből is ez derül ki. 2022-re már tényleg igaz lehet, hogy "nincs esélyünk kihátrálni a kötbér miatt". Most lehetne valamit tenni, most kellene állást foglalni.

Ha komolyan gondolnák, hogy segíteni akarnak, már két éve aktív ellenállást tanúsítanának az újbudaiak érdekében. A legtöbb politikus még mindig nem vallott színt, hogy melletünk és a kerületiek mellett áll-e. Mindig csak mesterkélt, lavírozó válaszokat kapunk. Mindig csak a “meg van kötve a kezünk” kezdetű hárítást skandálják, ahogy azt László Imre, a hárítás nagymestere kezdte el alkalmazni. Mikor lesz tiszta víz a pohárban? Hol volt László Imre a lakossági fórumok idején? Egy rendezvényünkre sem jött el.

Ha az önkormányzat az újbudaiakért végezné a munkáját, akkor nem alakult volna ki ilyen erős civil ellenállás az ügyben. Az önkormányzat és a főváros közönyének nagy szerepe volt abban, hogy megalakult a POPÉK. Ahelyett hogy már rég erdősítés folyna, polgármestereink engedik telepumpálni betonnal a kerületet.

Emelett rendezvényünkön és a kitelepüléseink alkalmával újra és újra szembesülünk vele, hogy mélyen gyökerezik ez a közöny, de ha meg tudjuk szólítani az embereket még mindig rengeteg rácsodálkozást kapunk, hogy nem is tudja az utca embere, hogy mit is jelent ha tapsol a beruházás mostani formájának.

És lehet azt mondani, hogy az emberek nem tájékozódnak, de nekünk az a benyomásunk, hogy amikor elér a frissen ideköltözőkhöz a beruházás terve és rátalálnak az egyesületre akkor nagyon hálásak a tájékoztatásért.