A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK NÉHÁNY MONDATBAN:

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy NEM vagyunk vasútellenesek. Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól - azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Újbuda közepén egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. A közel 1 milliárd eurós árat többek között a tehervonatok miatt építendő, extra drága, több emelet magas beton támfal és zajvédő fal: a kilométereken keresztül húzódó csőkígyó indokolja, amely örökre megváltoztatná lakóövezetünk és az egész kerület arculatát. Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen. A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik! Céljainkról, történetünkről és javaslatainkról bővebben a BEMUTATKOZÁSban és az ONLINE PETÍCIÓban olvashatnak. (a jobb oldalon)

2022. március 28., hétfő

Így indokolja a bíróság a Déli Körvasút engedélyének érvénytelenségét

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, 2022. február 17-én megsemmisítette bíróság a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott, PE 06/KTF00052-39/2020 számú környezetvédelmi engedélyt, amely a Budapest-Kelenföld–Ferencváros vasútvonal (BFK Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. Déli Körvasút projektje) pályabővítését tette volna lehetővé. Az eljárást egyesületünk egy tagja és a Védegylet Egyesület kezdeményezték. Mostanra megérkezett a Fővárosi Bíróságtól az ítélet indoklása is, amelyről lejjebb közlünk egy összefoglalást.

A teljes dokumentum a majdnem 100 oldalas indoklással ide kattintva olvasható el.



A bírósági ítélet indokolása összesen 246 bekezdésbőll áll. Az [1] [32] pontok leírják a per alapjául szolgáló tényállásokat. A [33] [75] pontok a felperesi keresetünket mutatják be. A [76] [136] pontok az alperesek védiratai. A [137]-[246] pontok a Bíróság megállapításai. Ezekből a [137] [233] az ítélet valódi indoklása, és a [234]-[246] az alperesek kötelezettségei. Ez azt jelenti, hogy a Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia. Az indokolási pontok között a [137] [157] szólnak a jogi keretekről és a kommunikációról, a [158]-[233] pedig műszaki és környezeti kérdésekről, élen ([158][161]) a beruházás környezeti hatásaiból közvetetten következő társadalmigazdasági hatásokkal.

A vasútvonal bővítésének a társadalmi-gazdasági hatásai a vágányok és a (teher)vonatok számának a növekedésével emelkedő zajhatásból származnak. A bíróság rámutatott, hogy a tervezett beruházás jelentős közegészségügyi változással ([218]-[231]) és további következményekkel jár. Ezt a beruházók és a környezetvédelmi hatóság teljesen elhanyagolta, többek között ezért hoztak jogellenes döntést az engedély akkori kiadásával.

Esszenciálisan fontosnak tartjuk az alternatívavizsgálat hiányát bemutató, az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: EU irányelv) hivatkozó [175] pontot. Ezért ezt a pontot külön most ki is emeljük:

[175] „A bíróság a felperesek ezen kereseti vitatására alapítottan megállapította, hogy a felperesek keresetük részeként e körben helytállóan hivatkoztak az EU Irányelv 5. cikke (3) bekezdés d) pontján keresztül alkalmazandó 5. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Helytállóan emelték ki, hogy az EU Irányelv 4. sz. mellékletének 2) pontja alapulvételével a hatástanulmány kötelező tartalmi elemét képezi az alternatívák vizsgálata. A bíróság az „alternatíva” fogalom körében – egyezően a felperesek keresetében felhívottakkal – kiemeli, hogy azok a (tervezett) mű tárgyához képest, annak valamely lényegadó sajátossága, vagy sajátosságai tekintetében eltérő, a mű egy vagy több eleme tekintetében változó elem kell, hogy legyen (ezek a tárgyi ügyben: szűk keresztmetszet, /nemzetközi/ átjárhatósági követelmény; a vasút városon belüli átszálló kapcsolatok növelésére alkalmas műtárgy építmény; a vágányok száma tekintetében a jelenlegi vágányszám vagy a 3. vágány).

Fontos ennek a bekezdésnek az az összefüggésében megjegyeznünk, hogy az elmúlt két év egymást követő vizsgálataiban bizonyítani tudtuk, hogy a beruházó által engedélyeztetett és a környezetvédelmi hatóság által tanulmányozott egyetlen útvonalnak létezik komoly és jól felépített alternatívája. Azt is nyilvánvalóvá tehetjük, hogy az alperes felek már az eljárás kezdetétől tisztában voltak ezzel az alternatívával.

A Bíróság ehhez egy 2020. január 20-án tartott közmeghallgatásra hivatkozott, amelyen az érintett felek arra kérték az eljáró hatóságot, hogy vizsgálja meg az teherforgalom alternatív útvonalra való átirányítását, megnevezve a „V0” elkerülő vasútvonalat.  A bíróság ezt a következő, [176] [179] pontokban részletezte.

A további pontok a helyi környezeti hatásokról szólnak, amelyeket a beruházó nem vett eléggé figyelembe: a [180]-[187] a zajról és a rezgésről, a [188]-[194] az élővilág sokféleségéről (megj.: a Duna és ártere (HUDI20034 vízrajzi kóddal) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: a Duna teljes 2888 fkm-e európai TEN-G ökológiai folyosó, és a Hamzsabégi sétány ennek egy jelentős biológiai sokféleséggel rendelkező "mellégága" városi környezetben), a [195] [200] az újbudai kerületi településrendezés következetességéről, a [201]-[203] a talajvízbázisok védelméről, a [204] a levegőminőségről (ezt a Bíróság nem találta indokoltnak), a [205] [207] az építési munkák többletterheléséről, a [208] [212] a természetvédelemről, a [213] [217] a hatásterület lehatárolásáról, a [218] [231] a zaj és rezgés emberi egészségre gyakorolt hatásairól, figyelembe véve az elérhető legjobb technológiákat (BAT), [232] a zajvédelmi szerkezet tájba illeszthetőségéről.

Ezek alapján a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte alpereseket. A [235] pont szól az alternatívák a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (3) bekezdésének d) pontja és 4. mellékletének 2. pontja, valamint a 314/2005 kormányrendelet 6. melléklete mellékletének 1c. pontja szerinti kidolgozásáról, amihez figyelembe kell venni a  314/2005 kormányrendelet környezetvédelmi elemeit, a BAT elvét és a rendelet 6. § (1a) bekezdésének rendelkezéseit.

Ügyvédünk, Dr. Fülöp Sándor ezt az ítéletet olyan referenciának tartja, ami minden olyan beruházás alapját képezi, amelyeknek az alternatíváit nem az előírásoknak megfelelően határozták meg.


Az ítéletre reagálva az alperes NIF és BFK újra el kívánja indítani a környezetvédelmi engedély kérelmezését. Egyesületünk ebben a bejegyzésben osztotta meg javaslatait a beruházóval, hogy az új eljárásban körültekintőbben járhassanak el:


2022. március 25., péntek

Simicskó István szerint is felül kellene vizsgálni a vágánybővítés kérdését

Az eljövendő egyik kiemelten fontos feladatának tartom a kerületi zöldfelületek megőrzését és gyarapítását, éppen ezért egyetértek azzal, hogy a Körvasút beruházással kapcsolatos döntések meghozatalakor ezen szempontok a lehető legteljesebb mértékben kerüljenek figyelembevételre. Támogatom továbbá, hogy a Hamzsabégi út mentén tervezett vágánybővítés szükségessége a környezeti szempontokra, illetőleg a V0 projektre tekintettel kerüljön felülvizsgálatra. - írja Simicskó István, a XI. kerület országgyűlési képviselője egyesületünkhöz eljuttatott levelében.

A levél teljes terjedelmében itt olvasható.




Simicskó István a Hamzsabégi sétányon (forrás: magyarepitok.hu)    

Egyesületünk 2019 óta folyamatosan egyeztet a képviselő úrral, aki segített abban, hogy a Hamzsabégi sétány zöldterületi minősítése megvalósuljon, valamint összekötött minket az ITM államtitkárával, hogy a V0 tehervasúti elkerülő megépítése újra aktuálissá váljon. A Déli Körvasút kapcsán a vágánybővítés szükségességének felülvizsgálatát először hozta szóba. Erről bővebben akkor írtunk, amikor a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a D. Körvasút környezetvédelmi engedélyét és latolgattuk, hogy mire kellene figyelni az újabb engedélyeztetési kérelem beadása előtt, valamint hogyan érdemes újragondolni a projekt technikai részleteit egy környezetbarátabb szemléletben. Simicskó István fenti kijelentése állásfoglalásnak tekinthető, amihez újra és újra vissza lehet térni a jövőben.



2022. március 7., hétfő

Stop kiemelt beruházások! - demonstráció 2022 március 11-én

Kedves Civil Barátaink!

Szeretettel várunk Benneteket pénteken (03.11, 17h) a Stop kiemelt beruházások tüntetésre, a Kossuth térre. Tiltakozzunk együtt a kiemelt beruházások indokolatlan használata ellen! Az egész országból jönnek csoportok, akik a saját kiemelt beruházásuk ellen tiltakoznak. Újbudán 9 kiemelt beruházás van jelenleg, ahol nem kell betartaniuk a kerületi építési szabályzatot, környezetvédelmi és műemléki előírásokat, és a lakosságot sem vonták be a döntésekbe, de sokszor még csak nem is tájékoztatják őket: a Déli Körvasút, Galvani híd, Lágymányosi öböl beépítése, Citadella, Gellért hegyi sikló, Dél-Budai Centrumkórház, BME Innovációs központ, BCE Ménesi úti campus, VABA lakópark.



Le akarsz nyomni egy "vejem/menyem projektet" a lakosság torkán? Nyilvánítsd kiemelt beruházássá!

Miért demonstrálunk? Mert az eredeti 2006-os törvényt – mely az EU-s támogatással megvalósuló nagyberuházások számára könnyítette meg az engedélyek kiadását – ma már közel háromezer, köztük egészen apró beruházásra is ráhúzzák.

Csakhogy így a helyi lakosság érdekeit, az örökség- és környezetvédelem szempontjait gyakran figyelembe se veszik. Szabad strand helyén lakópark, kertvárosi lakóházak mellett füstölgő gyár, falu végén stadion: szerintünk Ti is tudnátok folytatni a sort, milyen kiemelt státuszú beruházást erőltettek rá országszerte, vagy épp a Ti településeteken az ott élőkre.



Tóth Sándor Péter (POPÉK) felszólal a rendezvényen

Mi szeretnénk végre gátat szabni ennek a folyamatnak! Szerintünk a kiemelt beruházások esztelen alkalmazását felül kell vizsgálni, hogy ne lehessen a szakmai szempontokat és helyi lakosság érdekeit semmibe venni.

Az erre vonatkozó petícó aláírásával is segítheted ügyünket: https://szabad.ahang.hu/petitions/vessunk-veget-a-kiemelt-beruhazasok-indokolatlan-alkalmazasanak