Ahogy arról már korábban hírt adtunk, 2022. február 17-én megsemmisítette bíróság a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott, PE 06/KTF00052-39/2020 számú környezetvédelmi engedélyt, amely a Budapest-Kelenföld–Ferencváros vasútvonal (BFK Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. Déli Körvasút projektje) pályabővítését tette volna lehetővé. Az eljárást egyesületünk egy tagja és a Védegylet Egyesület kezdeményezték. Mostanra megérkezett a Fővárosi Bíróságtól az ítélet indoklása is, amelyről lejjebb közlünk egy összefoglalást.
A teljes dokumentum a majdnem 100 oldalas indoklással ide kattintva olvasható el.
A bírósági ítélet indokolása összesen 246 bekezdésbőll áll. Az [1] [32] pontok leírják a per alapjául szolgáló tényállásokat. A [33] [75] pontok a felperesi keresetünket mutatják be. A [76] [136] pontok az alperesek védiratai. A [137]-[246] pontok a Bíróság megállapításai. Ezekből a [137] [233] az ítélet valódi indoklása, és a [234]-[246] az alperesek kötelezettségei. Ez azt jelenti, hogy a Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia. Az indokolási pontok között a [137] [157] szólnak a jogi keretekről és a kommunikációról, a [158]-[233] pedig műszaki és környezeti kérdésekről, élen ([158][161]) a beruházás környezeti hatásaiból közvetetten következő társadalmigazdasági hatásokkal.
A vasútvonal bővítésének a társadalmi-gazdasági hatásai a vágányok és a (teher)vonatok számának a növekedésével emelkedő zajhatásból származnak. A bíróság rámutatott, hogy a tervezett beruházás jelentős közegészségügyi változással ([218]-[231]) és további következményekkel jár. Ezt a beruházók és a környezetvédelmi hatóság teljesen elhanyagolta, többek között ezért hoztak jogellenes döntést az engedély akkori kiadásával.
Esszenciálisan fontosnak tartjuk az alternatívavizsgálat hiányát bemutató, az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: EU irányelv) hivatkozó [175] pontot. Ezért ezt a pontot külön most ki is emeljük:
[175] „A bíróság a felperesek ezen kereseti vitatására alapítottan megállapította, hogy a felperesek keresetük részeként e körben helytállóan hivatkoztak az EU Irányelv 5. cikke (3) bekezdés d) pontján keresztül alkalmazandó 5. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Helytállóan emelték ki, hogy az EU Irányelv 4. sz. mellékletének 2) pontja alapulvételével a hatástanulmány kötelező tartalmi elemét képezi az alternatívák vizsgálata. A bíróság az „alternatíva” fogalom körében – egyezően a felperesek keresetében felhívottakkal – kiemeli, hogy azok a (tervezett) mű tárgyához képest, annak valamely lényegadó sajátossága, vagy sajátosságai tekintetében eltérő, a mű egy vagy több eleme tekintetében változó elem kell, hogy legyen (ezek a tárgyi ügyben: szűk keresztmetszet, /nemzetközi/ átjárhatósági követelmény; a vasút városon belüli átszálló kapcsolatok növelésére alkalmas műtárgy építmény; a vágányok száma tekintetében a jelenlegi vágányszám vagy a 3. vágány).
Fontos ennek a bekezdésnek az az összefüggésében megjegyeznünk, hogy az elmúlt két év egymást követő vizsgálataiban bizonyítani tudtuk, hogy a beruházó által engedélyeztetett és a környezetvédelmi hatóság által tanulmányozott egyetlen útvonalnak létezik komoly és jól felépített alternatívája. Azt is nyilvánvalóvá tehetjük, hogy az alperes felek már az eljárás kezdetétől tisztában voltak ezzel az alternatívával.
A Bíróság ehhez egy 2020. január 20-án tartott közmeghallgatásra hivatkozott, amelyen az érintett felek arra kérték az eljáró hatóságot, hogy vizsgálja meg az teherforgalom alternatív útvonalra való átirányítását, megnevezve a „V0” elkerülő vasútvonalat. A bíróság ezt a következő, [176] [179] pontokban részletezte.
A további pontok a helyi környezeti hatásokról szólnak, amelyeket a beruházó nem vett eléggé figyelembe: a [180]-[187] a zajról és a rezgésről, a [188]-[194] az élővilág sokféleségéről (megj.: a Duna és ártere (HUDI20034 vízrajzi kóddal) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: a Duna teljes 2888 fkm-e európai TEN-G ökológiai folyosó, és a Hamzsabégi sétány ennek egy jelentős biológiai sokféleséggel rendelkező "mellégága" városi környezetben), a [195] [200] az újbudai kerületi településrendezés következetességéről, a [201]-[203] a talajvízbázisok védelméről, a [204] a levegőminőségről (ezt a Bíróság nem találta indokoltnak), a [205] [207] az építési munkák többletterheléséről, a [208] [212] a természetvédelemről, a [213] [217] a hatásterület lehatárolásáról, a [218] [231] a zaj és rezgés emberi egészségre gyakorolt hatásairól, figyelembe véve az elérhető legjobb technológiákat (BAT), [232] a zajvédelmi szerkezet tájba illeszthetőségéről.
Ezek alapján a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte alpereseket. A [235] pont szól az alternatívák a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (3) bekezdésének d) pontja és 4. mellékletének 2. pontja, valamint a 314/2005 kormányrendelet 6. melléklete mellékletének 1c. pontja szerinti kidolgozásáról, amihez figyelembe kell venni a 314/2005 kormányrendelet környezetvédelmi elemeit, a BAT elvét és a rendelet 6. § (1a) bekezdésének rendelkezéseit.
Ügyvédünk, Dr. Fülöp Sándor ezt az ítéletet olyan referenciának tartja, ami minden olyan beruházás alapját képezi, amelyeknek az alternatíváit nem az előírásoknak megfelelően határozták meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése