Az Európai Bizottság döntésének trükkös megkerülése: így köteleződött el a kormány a Déli Körvasút nevű beruházás mellett virtuális pénzteremtéssel
A POPÉK beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, melyben részletes tájékoztatást adtunk a túlméretezett, indokolatlanul nagy költségű, a helyi lakosság érdekeit és a környezetvédelmi elveket figyelmen kívül hagyó Mészáros-Vitézy-beruházás problémás elemeiről és annak ellentmondásosságáról (pusztán elővárosi vasútfejlesztés vagy transzeurópai teherkorridor bővítése a sűrűn lakott fővárosi övezeten belül?), illetve a lakosság két éve tartó küzdelméről, melynek során a döntéshozók újra és újra figyelmen kívül hagyták kéréseiket.
Ahogy azonban a Magyar Közlöny 2021. évi 178. számában, a 1677/2021-es kormányrendeletben olvasható (58.o.), a kormány már a múlt héten, az Európai Bizottság döntését megkerülve elköteleződött az ellentmondásos, óriási összegbe kerülő beruházás mellett, amely ellen évek óta lakossági tiltakozás folyik a XI. kerületben, és amely esetében elmaradt az előzetes társadalmi egyeztetés. A rendeletben már több, mint 364 milliárd forintot szánnak a beruházásra. Alább kifejtjük, milyen trükkös módon teremtettek elő virtuális forrást.
Itt az idő, hogy ezután a felháborító húzás után végre határozottan álljon ki a helyiek mellett a kerület és a főváros magát zöldnek nevező vezetése, Dr. László Imre és Karácsony Gergely, valamint Orosz Anna, a kerület frissen megválasztott ellenzéki képviselőjelöltje, aki programjában külön kitért a sétány ügyére, és az előválasztás előtt ígéreteivel elköteleződött a lakosság és az egyesület támogatása mellett. Felszólítjuk őket, hogy hazai és - pártjuk kapcsolatait felhasználva - európai szinten tegyenek meg mindent, amit csak tudnak annak megakadályozásáért, hogy a hatalom az alább kifejtett, jogilag sajnos korrekt, de az EB döntését megkerülő, alamuszi módon tudja lenyomni az akaratát a lakosság torkán.
Mi is történt pontosan?
· A kormány jogalapot akart teremteni, hogy a gigaprojektre hazai forrást tudjon elkülöníteni.
· Ezt a projektet a CEF2 EU-s pályázatba szánják, de annak a pályázati lehetősége csak pár napja nyílt meg, a beadási határidő jövő év elején van, ezért ez még nem lehet hivatkozási alap egy kötelezettségvállaláshoz.
· A 2021-27 közötti operatív programoknak még a tárgyalása sem indult meg Brüsszelben, ezek tehát nem is léteznek, ennek a terhére nem lehet kötelezettségvállalást tenni.
· Ezért úgy ügyeskedtek, hogy az előző, 2014-20-as Operatív Program (IKOP) terhére tesznek kötelezettségvállalást, mert, bár abban már pénz nincs, még nincs lezárva, hiszen az elszámolási határidő vége az N+2 szabály miatt 2022. dec. 31.
Ezért ún. túlvállalással utólag betették a régi OP-be ezt a projektet, így megnyílt a jogalapja annak, hogy a költségvetés kötelezettséget vállaljon és hazai forrásból elkezdhessék a kivitelezést, mert
o a beruházó NIF-BFK felé is csak úgy lehet a Támogatási Szerződést megkötni, ha van rá forrás;
o és a beruházó a nyertessel is csak úgy tud szerződni, ha van Támogatási Szerződés, és ahhoz van forrás is.
· Ez így nem más, mint virtuális pénzteremtés, hiszen a nagy pénzeket később kell majd kifizetni, akár sikerül elfogadtatni a pályázatot az Európai Bizottsággal, akár nem, de egy jelentős összeget már ki tudnak fizetni a nyertesnek előlegként (akár 30%-ot!) – ami már mindenképp el lesz költve, az EB negatív válasza esetén is.
Így a Bizottság beleegyezése nélkül kezdhetik meg a beruházást.
Ha kivágják a fákat a Hamzsabégi sétányon és tönkreteszik a parkot, az itt élők számára már nem lesz vigasz, ha az EB nem fogadja el a pályázatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése