Mi kerül egy rövid vasúti szakaszon 370 milliárd forintba?

2021. szeptember 6-án, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nevű cég, nettó 337 milliárd 904 millió forintos (kb. 1 milliárd euró) ajánlatával nyert a Déli Körvasút vágánybővítés kivitelezésének pályázatán. A témában eddig szűkszavú sajtó lassacskán feleszmélt és cikkezni kezdett a hírről. Ijesztő, hogy Mészáros Lőrinc neve kell ahhoz, hogy egy több éves ügy elérje az ingerküszöböt. A napokban újra és újra elhangzott a döbbent kérdés: Mégis, miért ilyen drága? 

A POPÉK, a hír után pár nappal már megírta a leginkább logikus választ: A tervekből kiderül, hogy (a NER-es lopófaktoron túl) többek között a sűrűn lakott fővárosi térségen átvezetendő teherforgalom miatti extra betonvédmű és zajárnyékoló miatt. Maga a beton támfal 1,5 km hosszan húzódna, átlagban 6-7 méter magasságban, a tetején pedig még helyenként még magasabb “üvegcsővel”. Ha valóban csak az elővárosi személyforgalom számára végeznék a fejlesztést, jóval szerényebb zajvédelemmel, olcsóbb technológiával is megoldható lenne.

Szeptember 24-én több olyan cikk is megjelent, amelyekben az újságírók - közlekedési szakemberek meglátásaira hivatkozva - hasonló okokra vezették vissza az oszág történetének talán legszembetűnőbb túlárazását. A projekt hétszer (más szakértők szerint tízszer) drágább az elfogadható összegnél és kilométerekre lebontva ráver nyugati szomszédaink közlekedési csúcsberuházásainak költségeire is. Pedig nem űrállomás épül, csak 4 km vasúti sín.

Két cikket és egy videót ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe, amik bővebben kifejtik a projekt túlárazásának mértékét és lehetséges okait:

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt (A G7 cikke)

337 milliárd, de mégis mire? (A Magyar Közlekedési Klub cikke)

A POPÉK folyamatosan felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy vissza kellene venni a megalomán tervekből és költséghatékonyabb, környezetkímélőbb megoldást találni a Kelenföld-Ferencváros vonal vasúti kapacitásának bővítésére. A V0 elkerülő megépítésével a teherforgalom szinte teljesen elvezethető lenne a Hamzsabégi út töltéséről és jobban megérné az országnak mint a Déli Körvasút jelenlegi formája. A kész V0 mellett már át lehetne gondolni a körvasúti koncepciót és jelentősen szelidíteni rajta, hogy emberibb léptékek mentén valósulhasson meg.

Mennyi az annyi?  Frissítés 2023. január 17-én:

A 2023. január 17-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy még el sem kezdődött a Déli Körvasút kivitelezése, máris közel 30 milliárd forinttal drágult meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. által kivitelezett projektrész összköltsége. A határozatból kiderül, hogy az eddig tervezett 338 milliárd forint helyett, már több mint 364 milliárd forintot szán a kormány a beruházásra. Az összeg még ennél is magasabb lehet, elérheti a 370 milliárdot, ha hozzá számoljuk az ötmilliárdal való tavaly szeptemberi drágulást is. 370 milliárd forint 24 666,6 darab nokiás dobozban férne el :-).

Tehát, hol is tartanak a projekt költségei, több, mint egy év elteltével?

- 370 milliárd forint a V-Híd csoportnak (Mészáros Lőrinc) csak a vágánybővítés kivitelezésére (kivéve a duna fölötti részt).

- Plusz 5 milliárd forint a FER-MAN és az ECO-TEC cégeknek az ellenőri feladatokra.

-  Plusz 122,39 milliárd forint a Nádorkert és Közvágóhíd megállók építésére (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 46,1 milliárd forint a Népliget megálló építésére (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 51,622 milliárd forint a Ferencváros átemelés munkálataira (IKOP Plusz 2.1 alapból).

- Plusz 35,9 milliárd forint a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágányára. Ez már kész van, a Duna Aszfalt Zrt. (Szíjj László cége) építette. 

- Plusz egy több milliárdba kerülő, majdani külön beruházás költségei, ami a harmadik-negyedik vágányok áramellátását biztosítanák havária esetén is.

- Plusz a 2022-ben elszabaduló infláció miatti drágulás az anyagárra és a munkadíjra vonatkozóan.

Már most 630 milliárd fölött vagyunk az eddig számszerűsített költségek alapján. Nem kizárt, hogy az összköltség a jövőben felfuthat 1000 milliárd forintig is (minisztériumi körökben is így számolják).

Ne feledjük, hogy a beruházásra már több, mint 101 milliárd forint előleget elköltöttek úgy, hogy még nem épült semmi.  Az Unió CEF2 alapjából igényelt 260 milliárd forintnyi összeg (ha egyáltalán megítélik) a mostani viszonyok mellett már nem elég a kivitelezésre. Hol áll meg a számláló? A beruházás költségei elszálltak, 101 milliárd már elszivárgott.

További hírek a témában:

- Titkos határozatban szólította fel a kormány Lázár Jánost a Déli Körvasút „lehetséges leggyorsabb” megvalósítására (Szabad Európa)

- Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként (Szabad Európa)

Korábbi és későbbi cikkeink a témában:

- Alternatíva javaslat a Déli Körvasút beruházáshoz

- Hadi körvasút lett a Déli Körvasút - a kormányberuházó újabb jogtiprása

- Méregraktárat is kiszolgálna a Déli Körvasút a Budapest-Belgrád tehervonal folytatásaként

- Újra bukta az engedélyét a Déli Körvasút, de a beruházó semmibe veszi a bírói döntést 

- Tényleg zöld a Déli Körvasút?

- Tíz éve ígérték! - A V0 vasútvonal megítélése

- Tájékoztattuk az Európai Bizottságot a Déli Körvasút jogi állapotáról

- Bírósági végzés tiltja a Déli Körvasút kivitelezését

Újbuda járulékos veszteségei - avagy ami a “közösségi tervezés”-ből kimaradt

 Újbuda járulékos veszteségei - avagy ami a “közösségi tervezés”-ből kimaradt

A betontámfal és az átjárók problémái  

 A tegnap lezárult “közösségi tervezés” során eleget taglalták, mi mindent nyerhetünk a beruházás után, de mélyen elhallgatták, milyen létfontosságú dolgokat veszít el “cserébe” Újbuda - a kettő mérlege pedig messze nem kiegyenlített. 

A most mintegy egymilliárd eurót kóstáló vasúti beruházás csak a Déli Körvasút egy szakaszára vonatkozik Kelenföld és Ferencváros között. Mégis, miért ilyen drága? 

A tervekből kiderül, hogy (a NER-es lopófaktoron túl) a sűrűn lakott fővárosi térségen átvezetendő teherforgalom miatti extra betonvédmű és zajárnyékoló miatt. Maga a beton támfal 1,5 km hosszan húzódna, átlagban 6-7 méter magasságban, a tetején pedig még helyenként még magasabb “üvegcsővel”. Ha valóban csak az elővárosi személyforgalom számára végeznék a fejlesztést, jóval szerényebb zajvédelemmel, olcsóbb technológiával is megoldható lenne.

Az igazi árat azonban nem euróban mérik, és az újbudaiak tízezrei fogják megfizetni az egészségükkel. A klímaváltozás miatti egyre forróbb nyarakon ez a mérhetetlenül sok betont magába tömörítő építmény meg fogja növelni a hősziget-hatást mindkét oldalon. Az idős emberek különösen megszenvedik majd ezt, már aki túléli.

Juhász Árpád geológus nemrégiben így nyilatkozott az emberi élőhelyek túlzott leburkolásának divatjáról: "Ez egy öngyilkos lépés, mert úgy felerősíti a felmelegedést egy adott településen, hogy az olyan öregemberek, mint én, hullanak, mint szilva a fáról. Mert egyszerűen nincs meg az a hűtőhatás, amit az árnyékot adó fák jelentenek."

Az eddig megismert adatok alapján már egy kis fejszámolással fel lehet becsülni, hogy Újbuda a sétány területén durván 5000 négyzetméter ligetes, zöld területet veszít el visszavonhatatlanul, ha a beruházás ebben a formában valósul meg. Ebbe nem számoltuk most bele a vasúti töltés elveszített zöldfelületét (azzal már több, mint a triplája lenne).

 Amint a "közösségi tervezés" során a BFK-tól megtudtuk, a tervezett támfal mellett 3 méteres sávban nem lehetne semmiféle növényzetet telepíteni, részben azért, hogy a MÁV mindig hozzáférhessen a falhoz, részben pedig a fal tövébe tervezett kerékpárút miatt. A gyalogos és kerékpáros átjáróknál ez a sáv duplájára, 6 méteresre bővülne, mivel a támfal mellé tervezett bicikliútnak ki kell kerülnie az átjárót - ez tehát még több plusz burkolattal járna.

A 6,4 méter szélességben letarolandó felvonulási terület miatt a sínek menti oldalon a sétány fáinak közel felét pusztítanák el, a töltés mentén húzódó fás-erdős rész teljesen megszűnne – és ebből az átjárók közelében egy fát sem lehetne visszapótolni. 

Csak a Bartók Béla út és a Szerémi út között négy átjárót terveznek (az ötödik keletebbre lenne)! 

a taglalt szakasz a betonépítménnyel és az átjárókkal

Azzal is számolnunk kell, hogy az átjárókat a járdával összekötő szakaszt szintén le kell burkolni, ami újabb zöldterületet venne el a parkból és három helyen szétszabdalná azt, míg a negyedik, Szerémi úti átjáró megkurtítaná magát a sétányt. 

Valóban szükség van ilyen áron ennyi átjáróra a néhány száz méteres töltés mentén? Minél több “funkcionális építmény”, annál több beton és annál kevesebb fa! 

A BFK rózsaszínre színezett beszámolói nem tükrözik a lakosság többségének akaratát. Mind az öt alkalmon a legtöbb érintett határozottan elutasította az átjárókat, vagy kérte az átjárók számának jelentős csökkentését.

 

Kinek és miért járt a taps a Levendulás parkban? - Véleményünk az újbudai alpolgármesterek felszólalásairól az élőlánc előtt

Annak mindenképp örömmel tapsoltunk és értékeltük, hogy a tavalyi 0-hoz képest most 3 alpolgármester is megjelent a rendezvényünkön. (Az önkormányzat levelét, amelyben a járványveszélyre hivatkova mondták le a részvételt a tavaly szeptemberi szabadtéri, maszkos fáklyás felvonuláson, ebben a posztban tettük közzé.)

Eléggé visszás és zavarbaejtő volt azonban, amikor megtapsoltatták velünk saját, eddig elért “kimagasló eredményeiket” - holott megmozdulásunk egyik célja éppen az volt, hogy felhívjuk a figyelmüket a velük való elégedetlenségünkre és arra, hogy szerintünk a saját önkormányzatunk is mennyire KEVESET tesz az ügyünkért. (Véleményünket az önkormányzat & BFK & NIF háromoldalú megállapodásáról itt írtuk le februárban.)

Ahogy az önkormányzat képviseletében is elmondták az egyesület segít nekik is napirenden tartani a kérdést. Így elég érdekes volt azt hallani, hogy mi mindent tettek és elértek miközben sok javaslat és vélemény az egyesület hatására került bele azokba a tárgyalásokba, amelyekről kimarad(t). Ezért fordulhatott elő, hogy a POPÉK által igényelt és elindított lakossági fórumot a BFK saját nagylelkűségeként adta el, miközben az önkormányzat kezdeményezte. Vagy hogy a közösségi tervezés kapcsán kiküldött favizsgálóval véletlenül találkoztunk és így derült ki, hogy a védendő fajok és a menthető/átülttehető fák felmérése nem szerepelt a megbízásában.

Nem kellett volna visszaélni a helyzettel és kampánybeszédet mondani a civil rendezvényen. Barabás Richárd inkább segíthetne abban, hogy Karácsony Gergellyel beszélhessünk, aki alibizöld politikai karrieristaként másfél éve hátbaszúrta az újbudaiakat, amikor áldását adta a beruházásra. Aztán ugyanezt tette az önkormányzat is a háromoldalú megállapodással. Ezek a politikusok már korábban becsaptak minket. Miért bízzunk meg bennük?

Úgy tesznek, mintha az ablakcsere ígéretével minden el lenne intézve. Ablakcserével nincs megoldva a probléma. Ez a parasztvakítás kategóriája. Éljünk nyáron zárt ablak mellett, kibámulva a betontámfalra, és várjuk mikor hullik ránk a rezgés terhelés mellett a vakolat??

Akkor mennének el a falig,

• ha ostromolnák a kormányzatot nagy sajtónyilvánosságot generálva
• és ha fő érintettként beszállnának a perbe

Pont azt tapsoltatta meg velünk, amivel elégedetlenek vagyunk - épp ezt szerettük volna jelezni feléjük. Inkább a sétányért vért izzadó, ingyen dolgozó civilek érdemelnének tapsot, nem pedig az álomfizetésért hanyagul dolgozó politikusok. Ha már megválasztottuk őket, képviselhetnének minket a saját karrierjük építgetése helyett.

Jól látszottak a leosztott szerepek a már visszalépett Barabás Richárd kényelmesen mondhatta meg az “őszintét”, majd Orosz Anna erre építve világíthatott rá arra, hogy az egyesület és annak munkája nélkül még itt sem tartanánk.

Kényelmes és kockázatmentes állítás, hogy “minél előbb vigyék el a teherforgalmat” és hogy “ha kormányra kerülünk, mindent meg fogunk tenni” - ráadásul akkor már késő lesz. Azt a szerződések ismerete nélkül is lehet tudni, hogy elhibázott a beruházás - ráadásul ezek a szerződések most még nem is léteznek. MOST lehetne még tenni valamit, viszont az idő szorít, a mai hírekből is ez derül ki. 2022-re már tényleg igaz lehet, hogy "nincs esélyünk kihátrálni a kötbér miatt". Most lehetne valamit tenni, most kellene állást foglalni.

Ha komolyan gondolnák, hogy segíteni akarnak, már két éve aktív ellenállást tanúsítanának az újbudaiak érdekében. A legtöbb politikus még mindig nem vallott színt, hogy melletünk és a kerületiek mellett áll-e. Mindig csak mesterkélt, lavírozó válaszokat kapunk. Mindig csak a “meg van kötve a kezünk” kezdetű hárítást skandálják, ahogy azt László Imre, a hárítás nagymestere kezdte el alkalmazni. Mikor lesz tiszta víz a pohárban? Hol volt László Imre a lakossági fórumok idején? Egy rendezvényünkre sem jött el.

Ha az önkormányzat az újbudaiakért végezné a munkáját, akkor nem alakult volna ki ilyen erős civil ellenállás az ügyben. Az önkormányzat és a főváros közönyének nagy szerepe volt abban, hogy megalakult a POPÉK. Ahelyett hogy már rég erdősítés folyna, polgármestereink engedik telepumpálni betonnal a kerületet.

Emelett rendezvényünkön és a kitelepüléseink alkalmával újra és újra szembesülünk vele, hogy mélyen gyökerezik ez a közöny, de ha meg tudjuk szólítani az embereket még mindig rengeteg rácsodálkozást kapunk, hogy nem is tudja az utca embere, hogy mit is jelent ha tapsol a beruházás mostani formájának.

És lehet azt mondani, hogy az emberek nem tájékozódnak, de nekünk az a benyomásunk, hogy amikor elér a frissen ideköltözőkhöz a beruházás terve és rátalálnak az egyesületre akkor nagyon hálásak a tájékoztatásért.

Beszámoló & fotók a 2021.08.28-ai ÉLŐLÁNCunkról

Örülünk, hogy a borús idő és a sok lehetséges alternatív program ellenére sokan összegyűltünk a szombati pikniken és élőláncon! Ugyan a fáklyás felvonulás rekordját nem sikerült megdönteni, jó volt újra találkozni, megtapasztalni a közösség erejét és kitartását, az elmúlt egy év nehézségei ellenére.

❓ Többen kérdeztétek, hogy mit tehetünk még, hogyan tudtok segíteni. Röviden: ❤️ MARADJATOK VELÜNK! ❤️

Bővebben:

👉 Aktuálisan a kérdőívünk kitöltésével és megosztásával tudtok segíteni az elkövetkező két hétben.

(Hogy mi is ez a véleményfelmérés, és miért tartjuk fontosnak, arról itt olvashattok.)

👉 Sokan most kapcsolódtak be, akik még nem is tudták, hogy pontosan milyen következményekkel járhat ez a kiemelt kormányzati beruházás, miért jött létre a civil szerveződésünk. Ebből is látszik, hogy fontos minél többféle csatornán és helyben, élőben információt megosztani. 

❗️ Kérjük, tegyetek ti is így! Segítsetek, hogy a POPÉK tevékenységéről minél többen tudomást szerezzenek, és gyertek el a programjainkra!

👉 Az alakuló ülésünk óta már több mint egy év telt el, és sokan már ennél is hosszabb ideje foglalkoznak szabadidejükben a tervezett vágánybővítéshez kapcsolodó ügyek felderítésével, valamint a helyiek informálásával, a lakosság véleményének kihangosításával.

❗️ Szükségünk lenne friss erőre, új gondolatokra, ötletekre: tagként vagy pártolóként lépjetek be az egyesületbe!

Örömmel tölt el minket, hogy Daám Alexandra és Kreitler-Sas Máté a tavalyi felvonuláshoz hasonlóan idén is velünk voltak. Rajtuk kívül három alpolgármester: Bakai-Nagy Zita, Orosz Anna és Barabás Richárd is csatlakozott hozzánk, akik közül ketten fel is szólaltak. Valamint eljött Mendly Miklós, a Kétfarkú Kutya Párt helyi ereje. 🙂

🤍🤍🤍 Reméljük, a szívecskék a fákon még sokáig emlékeztetnek majd minket közös megmozdulásunkra! 🤍🤍🤍

És végül, de nem utolsó sorban, köszönet a szervezőknek és segítőknek, illetve mindenkinek, aki a piknik sikeréhez hozzájárult!

Bemutatkozás, céljaink és történetünk

KIK VAGYUNK, ÉS MIT SZERETNÉNK ELÉRNI?

A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület közössége 2019 őszén kezdett formálódni, amikor a helyiek felfedezték a Déli Körvasút nevű, félreérthetően csak elővárosi személyforgalom-célúnak kommunikált, egy Mészáros-cég 337 milliárd forintos kiviteli ajánlata alapján megvalósítandó vasútfejlesztési beruházás keretei között tervezett vágánybővítés első jeleit: a kivágásra ítélt fákon a piros pöttyöket. A POPÉK a Hamzsabégi-Dombóvári-Sárbogárdi út környékének lakóit és a Hamzsabégi sétányt használó és szerető emberek összefogását támogatja, hogy közösségként tudjunk részt venni a Kelenföld-Ferencváros szakaszon tervezett vágánybővítést érintő vitákban és elérjük, hogy valódi társadalmi egyeztetés jöjjön létre. Meggyőződésünk, hogy erre szükség van (lett volna) egy ellentmondásos, több százmilliárd forintba kerülő, több ezer ember életét negatívan befolyásoló gigaberuházást megelőzően.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy NEM vagyunk vasútellenesek. Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól - azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Újbuda közepén egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. A közel 1 milliárd eurós árat többek között a tehervonatok miatt építendő, extra drága, több emelet magas beton támfal és zajvédő fal: a kilométereken keresztül húzódó csőkígyó indokolja, amely örökre megváltoztatná lakóövezetünk és az egész kerület arculatát. Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen.

A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik!

Szeretnénk elérni, hogy a Hamzsabégi út Budafoki és Bartók Béla utak közötti rövid, sűrűn lakott szakaszán, ahol a sétány több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágány, a teherforgalom csökkentésével. Vágánybővítés helyett a modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazását támogatjuk, valamint korszerű zajfogó kialakítását, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfalat, amely sötétbe borítaná a parkot és a sínek közelében lévő lakásokat. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A beruházás környezeti hatástanulmányából kiderül, hogy a jelenleg tervezett zajárnyékolót egyértelműen a teherforgalom indokolja. Ha a kormány által már 2013-ban bejelentett, akkor 2017-re tervezett, Budapestet délről elkerülő V0 körgyűrű a Déli Körvasúttal egy időben épülne meg, a teherforgalom jelentős részét ki lehetne vezetni a fővárosból és a Hamzsabégi sétány mentéről – nem pedig további évtizedekre bebetonozni egy lakóövezetbe.
     
(A V0 megvalósíthatósági tanulmányára már 10 éve, 2011-ben kiírták a pályázatot.)
Itt vált igazán nyilvánvalóvá, hogy a környék lakossága mennyire felháborodott, elkeseredett és mennyire ellenzi a beruházást, mert - bár délután 2-kor kezdődött a közmeghallgatás - a terem zsúfolásig megtelt, és este 7 óráig tartott a rendezvény.

Nem törődünk bele, hogy a Kelenföld-Ferencváros közötti kapacitásnövelés egyetlen lehetséges megoldása a vágánybővítés, a tömeges fakivágás és a gigantikus zajvédő fal megépítése. A környezetvédelmi engedélyt a bíróság megsemmisítette, így a tervek még megváltoztathatók, ha lesz rá politikai akarat. Ezt a szerény, mintegy 1 milliárd eurós összeget más, fontos beruházásra is elkölthetik.

Céljainkról, javaslatainkról az online petíciónkban is olvashatnak.

TÖRTÉNETÜNK

Alább kronologikusan bemutatjuk a civilek 2019 ősze óta folytatott harcát, melynek során a döntéshozók ugyan újra és újra figyelmen kívül hagyták kérdéseinket és kéréseinket, a közösség összefogása azonban felemelő élmény, és számos eredményt is fel tudunk mutatni; valamint igyekszünk feltárni a tervezett projekt beruházó által kommunikált céljainak ellentmondásosságát: mi indokolja valójában a vasútfejlesztést?

AZ ÜGY ELŐZMÉNYEI

- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2013-as bejelentése a V0 teherkörgyűrű megépítésének kormányzati szándékáról: „Olyan vasútvonalat kell építeni, amely lehetővé teszi, hogy a tehervonatoknak ne Budapesten keresztül kelljen áthaladnia.“

- A Hír TV tájékoztatója a V0-ról.

- A 2014-18-as újbudai településfejlesztési stratégia alapján az akkori önkormányzatnak már évek óta tudnia kellett a tervezett Ferencváros-Kelenföld vágánybővítésről (67.o.).

- Először 2019 nyarának végén lettek figyelmesek a lakók a bepöttyözött kivágandó fákra, és – bármiféle előzetes tájékoztatás hiányában – maguk kezdték el felderíteni az okokat.

- A lakosság megnyugtatására az önkormányzat kitérő válaszokat adott (a beruházás csak tervezési fázisban van, nem kell tartani fakivágástól, csak fakatasztert készítenek, stb.).

- Közben a jelenlegi önkormányzat az akkori választási kampányába belefoglalta a témát, s ezzel számos helyi lakó bizalmát és szavazatát elnyerték.

- 2020. január 20-án, a környezetvédelmi engedély kiadása előtt közmeghallgatást tartottak a decemberben megjelent környezeti hatástanulmányról. Ez nem az önkormányzat, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal és a NIF Zrt. által szervezett - kötelezően tartandó - rendezvény volt, az önkormányzat képviselői nem is vettek részt rajta. Annak ellenére, hogy az ezt követő egy hétben kb. 70 lakossági kifogás és észrevétel érkezett a hivatalhoz (Kreitler-Sas Máté, önkormányzati képviselő Zöldhatósághoz írt levele itt érhető el.), január 27-én kiadták a környezetvédelmi engedélyt.

A XI. kerületi önkormányzat a nyílt levéllel fordult a kormányhoz: „vizsgálja felül, valóban elengedhetetlen-e a bővítés! Ha igen, alaposan vizsgálja meg annak lehetőségét is újra, hogy a többletforgalom érdekében korábban tervezett V0 projektet hogyan tudja megvalósítani, és áthelyezni a többlet vasúti síneket a városon kívülre!”

- Annak ellentmondásossága ellenére 2020. február 27-én, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának a főváros ellenzéki, zöldpolitikát hirdető vezetése jóváhagyta az egyértelműen környezetromboló beruházást, megállapodva a NIF-fel és a BFK-val. A XI. kerület polgármestere – ekkor még – felháborodásának adott hangot: „úgy történt ez a megegyezés a főváros vezetésével, hogy minket bizony kihagytak belőle. Kihagytak, bár főpolgármester helyettesek (szám szerint 3!) számára is jeleztük, elmondtuk, hogy a lakott területen történő vasútvonal bővítése milyen problémákkal jár és nem mellékesen az ott élők részéről milyen tiltakozást váltott ki maga a szándék.”

A BFK videós, facebookos anyagaiban vonzó projektnek állította be beruházást, a teherforgalomról egy szót sem ejtve.

ESEMÉNYTÖRTÉNET

2020. március 2-án egy helyi lakó és a Védegylet Egyesület közigazgatási perben megtámadta a környezetvédelmi engedélyt. Mivel kiemelt kormányzati beruházásról van szó, a projekt környezetvédelmi engedélye annak ellenére véglegesnek minősül, hogy ellene per folyik, így nem volt akadálya a vasútépítési engedély kiadásának 2020 májusában. (Ha a közösség megnyeri a pert, és a környezetvédelmi engedélyt visszavonják, akkor új engedély kiadásáig az építési engedély is érvénytelen.)

Korábbi állásfoglalásaik és ígéreteik ellenére csalódást okozott a XI. kerületi önkormányzat is 2020 június végi nyilatkozata, melyben nyilvánvalóvá tették, hogy a lakosság helyett a beruházóval működnek együtt.

2020. szeptember 19-én, az egyesületünk által szervezett fáklyás felvonuláson mintegy 300 helyi lakó fejezte ki egyetértését a céljainkkal, ahol az önkormányzati vezetésből senki nem jelent meg.

2020. szeptember 21-én, egyesületünk kezdeményezésére lakossági fórumot tartottunk, amelyre meghívtuk a NIF, a BFK és a helyi önkormányzat vezetőit, akik csak online jelentkeztek be. A moderációt elvették tőlünk és másfél órás prezentációval fárasztották le a lakosokat, nem adva elég időt kérdéseinknek, javaslatainknak és véleményeinknek.

2020. szeptember 23-án velünk foglalkozott az Újbuda magazin több cikke is (8-9. o.). Ebben névlegesen kiáll a sétányért a polgármester, de közben kicsit el is határolódik a civilektől. Az egyesület fő célja a park jelenlegi állapotának megmentése, ő inkább a beruházás utánra tervez. Ezt igazolja a 2021. január 29-én aláírt háromoldalú megállapodás (NIF, BFK, Újbuda vezetése) is, amelyben végül László Imre is jóváhagyta a projektet, szembekerülve korábbi kijelentéseivel.

2020. októberében elindítottuk petíciónkat „Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon! Ne növeljék a teherforgalmat a XI.ker. lakóövezetében!” címmel, amit több, mint hatezren aláírtak már.

2020-21-ben számos döntéshozót megkerestünk figyelemfelhívó levélben, segítségüket kérve, de a miniszterelnökség az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a köztársasági elnök pedig a BFK-hoz irányított vissza minket, érdemi reakció nélkül; az ITM válaszleveleiben pedig a jól ismert, BFK által használt, nyilvános tanulmányok által nem megalapozott érvelést olvashattuk. (Különösen ellentmondásos az államfő hozzáállása, akit egyfajta zöld élharcosként állít be a kormánymédia.)

2021 márciusában örömmel értesültünk róla, hogy újra van kormányzati szándék a V0-körgyűrű megépítésére. Ebből az apropóból 2021. április 21-én találkoztunk Bíró Koppány Ajtonnyal, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkárával. Szerinte a V0 megvalósításáig (ha megvalósul) továbbra is a Hamzsabégi sétány mentén fogják elvezetni gyakorlatilag az egész kelet-nyugat-irányú teherforgalmat, amely a következő években várhatóan jelentősen növekedni fog. Viszont a V0 megépülése után - Bíró Koppány szerint - a teherforgalom 100%-a kivezethető lesz a fővárosból - tehát tényleg ideiglenesen, a V0 forgalomba állításáig veszi igénybe a teherforgalom a Ferencváros-Kelenföld szakaszt. A főtitkár egy 2021. márciusi 15-i cikkben így nyilatkozott: „Nem jelent gyógyírt a vasúti árufuvarozás Budapest-függőségére a Déli körvasút-projekt megvalósítása."

2021. április 27-én megszavazták a parlamentben, hogy a sétány kerüljön ki a "közlekedési terület" besorolásból (korábban itt tervezték vezetni az M1-M7 forgalmát a Rákóczi hídra). Ez persze sajnos még nem menti meg önmagában a parkot (a kormányberuházások "átrobognak" még a Natura2000-es területeken is), de jó irány lehet a jövőre nézve. (Megdöbbentő, hogy a DK és MSZP frakciók nemmel szavaztak, míg a Párbeszéd tartózkodott, erről részletesebben itt és itt írtunk.) Szeptember 29-én a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a zöldterületi besorolást.

2021-ben a BFK vezérigazgatója, Vitézy Dávid Facebook-hozzászólásaiban és a BFK cikkeiben többször is úgy állította be egyesületünket, hogy a „vasútfejlesztés megakadályozására” jött létre, holott videónkban és közleményeinkben mindig jeleztük, hogy nem a vasúti személyszállítás fejlesztése ellen vagyunk, csak éppen más módokat javaslunk rá.

Vitézy Dávid egy ideje már nem is tagadja, hogy a vágánybővítés egyik indoka az, hogy a következő években jelentősen növekvő teherforgalmat továbbra is az újbudai lakóövezeten keresztül kívánják átvezetni, és e célból növelnék a pályakapacitást és a zajvédőfalak méretét – ahelyett, hogy a Déli Körvasúttal párhuzamosan a fővárost a tehervonatoktól megszabadító V0-körgyűrűt is megépítenék.

2021. május 25-én, a NIF Zrt. visszavonta a V0 előkészítésére kiírt pályázatot sejthetően adminisztratív vagy technikai átgondolatlanság miatt. Várhatóan újra ki lesz írva a tender.

2021. július 13-án megnyitottuk plakátkiállításunkat a sétányon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt odaadó segítségével.

2021. július 29. és szeptember 8. között lezajlott a BFK közösségi tervezése a vasúti beruházás után kialakítandó „Újbudai Zöldfolyosó” részleteiről. Ezzel a rendezvénysorozattal látszólag a lakosságot is bevonják a beruházás körüli döntéshozatalba, de ez valójában azonban csak a tervezett vágánybővítés megvalósulását követő parkrendezésről szól. Egyesületünk minden alkalmon aktívan jelen volt és fel is hívta a figyelmet mindarra, ami a BFK beszámolóiból és magából a közösségi tervezésből kimaradt.

2021. augusztus 12-én a NIF válaszolt közérdekű adatigénylésünkre. A haszon-költség elemzéstől mentesített megvalósíthatósági tanulmány (2021 februárjából! – emlékeztető: a beruházás 2020 májusában kapott építési engedélyt) nem tartalmazza az igazán lényeges adatokat, amelyek független szakértői vizsgálat után a társadalmi egyeztetés alapjául szolgálhatnának - azok továbbra is titkosak, vagy „törvények által védettek”.

2021. augusztus 28-án élőláncot rendeztünk a sétányon, előtte pedig közösségi pikniket a Levendulás parkban. A lakóknak ismét lehetősége volt kifejezni támogatásukat az egyesület felé, illetve a vágánybővítés elleni tiltakozásukat. Ezúttal – a tavaly szeptemberi 0-hoz képest nagyon pozitív eredmény – Újbuda 3 alpolgármestere is megjelent az eseményen. Felszólalásaikat ebben a posztban értékeltük.

2021. szeptember 6-án, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nevű cég, nettó 337 milliárd 904 millió forintos (kb. 1 milliárd euró) ajánlatával nyert a vágánybővítés kivitelezésének pályázatán. Vasúti szakértők meglátása szerint a projekt hétszer (mások szerint tízszer) drágább a reális összegnél. Hogy miért, ilyen drága, erről itt olvashatnak. Szeptember 29-én a kormány már 364 milliárd forintra kötelezte el magát a Déli Körvasút mellett, egy olyan operatív programra hivatkozva, ami már nem tartalmaz pénzforrást. Erről az Átlátszó oknyomozó hírportál is írt egy átfogó cikket október 5-én.

2021. december 28-án elfogadta a kormány a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS), belefoglalva a Déli Körvasutat is. A BAVS szakmaiatlanságára a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hívta fel a figyelmet.

2022. februárjában a kormányberuházótól 101 milliárd forintos előleget kapott Mészáros Lőrinc építő megacége (V-Híd Zrt.) a Déli Körvasútra. Ezt a tényt a későbbi minisztérium (EKM) is megerőstette.

2022. febrár 17-én Megsemmisítette a bíróság a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét! Az első per ítélete, 97 oldalas és 246 pontos indoklással itt olvasható: 110.K.703.194/2020/79. 

2022 tavaszán a POPÉK anyagi támogatást és díjat (Újbuda környezetének védelmért) is kapott Újbuda őnkormányzatától, akikkel közösen egy fát is elültettünk a sétányon.

2022. június 8-án fővárosi döntés született a Budapesten áthaladó tehervonatokról és a Kelenföld-Ferencváros közötti vágánybővítés szükségességének kérdésességéről. Éppen ezért már ők is a D. Körvasút terveinek felülvizsgálatát javasolják.

2022. október 6-án Újbuda Önkormányzata tanácstermében közmeghallgatást tartott a beruházó, mivel augusztus 2-án újra beadta az engedélyezési kérelmet  a projektre, különösebb változtatás nélkül.

2022. novemberében és decemberében egyesületünk több megbeszélést tartott Újbuda Önkormányzatával egy újabb per elindításáról, mivel a Kormányhivalal kiadta a "környezetvédelmi" engedélyt a Déli Körvasútra 2022. nov. 11-én. Elnöktársunk Kreitler-Sas Máté részt vett az EKM miniszterével, Lázár Jánossal tartott önkormányzati megbeszélésen is. Az EKM-nek írt levelünkben leírtuk kompromisszumos feltételeinket is a beruházásról. Végül két per is elindult decemberben, újra megtámadva a környezetvédelmi engedélyt. Az egyiket egyesületünk indította el, december 11-én a Védegylettel és Kreitler-Sas Máté önkormányzati képviselővel közösen. Az év végén megszűnt a NIF, a BFK, az NKK és az ITM is. A projekt az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került (EKM).

2022. december 2-án a NIF illegálisan megkezdte a fakivágásokat a Déli Körvasút pesti szakaszának töltésén. A POPÉK rendszeresen beszámolt     a történtekről és kommunikált a beruházóval, aktív részt vállalva a pusztítás sikeres megakadályozásában. 

2022. december 6-án az Újbuda Önkormányzatával közösen sajtótájékoztatót tartottunk a Hamzsabégi Sétányon a perek elindításáról  és a fakivágások megakadályozásáról.

2022. december 14-én az LMP-vel közösen fáklyás felvonulást tartottunk a sétányon. Több százan vettek részt rajta, többek között az újbudai polgármester.

2023. január 19. - A Fővárosi Törvényszék megalapozottnak találta az azonnali jogvédelemre vonatkozó igényünket (109.K.704.523/2022/6-I.). Ezzel a végzéssel tudtuk megállítani a már elkezdett fakivágásokat. 

2023. május 2. - Másodszorra is megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. (109.K.704.523/2022/41.) Sajnos a beruházó ennek ellenére még sokáig engedély nélkül végzett munkálatokat a hatásterületen.

2023. április 27. - A Kormány 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelete eltörölte a személyes közmeghallgatás lehetőségét. 

2023. júniusában titkos határozatban (2XXX-es) szólította fel a kormány Lázár Jánost a Déli Körvasút „lehetséges leggyorsabb” megvalósítására. A belső határozat kiszivárgott.

2023. június 5. - Elkezdődött a harmadik engedélyezési eljárás (PE06/KTF/00812/2023), amely újra veszélybe sodorja a Hamzsabégi út környékének élhetőségét. A hivatalos közmeghallgatás elmaradt a fent említett törvény miatt. Az eljárásba beküldtük az észrevételeinket.

2023. június 28. - Az Ítélőtábla is helyben hagyta (azaz megerősítette) a beruházó alperes által megtámadott azonnali jogvédelmünket (1.Kpkf.750.260/2023/3.)

2023. július 11. - Mivel a 2. közigazgatási per ítélete - bár nyertünk - sok fontos tényezőt nem vett figyelembe, ezért perorvoslatot kértünk, amit a Kúria be is fogadott (Kfv.VII.37.467/2023/2.). Tehát bíróságon maradt a per.

2023. augusztus 10. - A  381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról. Ez a Déli Körvasút vonalát is honvédelmi rendszerelemmé nyilvánította.

2023. augusztus 10. -  Szomorúan vettük tudomásul, hogy Karácsony Gergely már másodszor árulta el és szúrta hátba az újbudaiakat egy atlétikai vb-s piszkos alku kapcsán. (A kormánnyal kötött alku egyik feltétele a Déli Körvasút támogatása volt.)

2023. augusztus 10. -  Alternatív közmeghallgatást tartottunk a Hamzsabégi Sétányon, mert a kormányhivatal már nem szervezi.

2023. október 12-13. - A Pest Vármegyei Kormányhivatal a 381/2023. (VIII.10.) Korm. rendeletre hivatkozva a Kelenföld és Ferencváros közötti vasúti szakasz (Déli Körvasút) vágánybővítésének környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását áthelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. Ezzel akarják megkerülni a jogrendszert.

2023. október 25. - A rendkívüli kormányinfón egy újságíró a Déli Körvasút katonai céljaira kérdezett rá. Gulyás Gergely válasza felért egy beismerő vallomással: "Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé teszi azt a konszenzust, ami a Főváros és a Kormány között ezen a területen fennáll, hogy a Déli Körvasutat ezen a nyomvonalon és így megépítjük és nem veszítjük el az erre rendelkezésre álló uniós forrásokat..."  Ez lenne tehát a "megoldás", hogy katonai célúvá minősítenek át valamit, hogy így kaphassanak pénzt az Európai Uniótól? Gulyás nem is merte mindezt jogszerűnek nevezni, és már előre is vetítette, hogy ez a rendelkezés bizony meg lesz támadva. (Az Uniónál a projektre "félretett" pénzre való hivatkozás pedig egy megalapozatlan állítás. A finanszírozás nem így működik, hanem pályázatok versenyeznek és az Európai Bizottság dönt végül, hogy melyik beruházást támogatják anyagilag.)

Vártuk, hogy az új kormányhivatalnál ügyféljogunkat automatikusan elismerjék, ahogy ezt az Újbudai Önkormányzatnál megtették. Aztán nem vártunk tovább és ügyféljogi kérelemmel fordultunk hozzájuk november 3-án.

2023. november 9-én elismerték az ügyféljogunkat, mi pedig dolgoztunk a beadványunkon, de...

2023. november 24-én újra kiadták a (harmadik) környezetvédelmi engedélyt (JN/59/08615-48/2023.).Előtte levő nap pedig a kivitelező V-Híd Zrt. résfalazni kezdett a ferencvárosi szakaszon.

2023. november végén az Alkotmánybírósághoz fordultunk a 381-es rendelet megfelelősége kapcsán. Az ombudsmannak is beadványt küldtünk, és kértük, tegye meg ő is az észrevételeit az Alkotmánybíróság felé.

2023. december 21-én a POPÉK és a Védegylet egyesületek újra (immár harmadszor) a bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt. Újbuda önkormányzata ismét külön indított pert.

ÉLŐLÁNC a Hamzsabégi sétányért 2021. augusztus 28-án, szombaton

 A tavaly szeptemberi fáklyás felvonuláson majdnem 300-an gyűltünk össze, hogy jelezzük, nem értünk egyet az értelmetlen pusztítással. Legyünk most még többen! Gyertek el, vegyük körül élőlánccal a kivágásra ítélt fákat!

Ne adjuk fel, hiszen még nincs minden veszve! A beruházás még csak feltételes közbeszerzési szakaszban van, a környezetvédelmi engedély ellen pedig per folyik. A tervek még megváltoztathatók, ha lesz rá politikai akarat.

Nem törődünk bele, hogy a Kelenföld-Ferencváros közötti kapacitásnövelés egyetlen lehetséges megoldása a vágánybővítés, a tömeges fakivágás és a gigantikus zajvédő fal megépítése, amelyet egyértelműen a növekvő teherforgalom tesz szükségessé.

Hívjuk fel magunkra a döntéshozók figyelmét! Továbbra is arra kérjük őket és a beruházót, hogy gondolják át a terveket, legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik! Fakivágás, újabb vágányok és támfalépítés helyett a Budafoki-Bartók közötti rövid szakaszon oldják meg más, korszerű eszközökkel a személyforgalom bővítését; emellett törekedjenek arra, hogy a V0 körgyűrű a Déli Körvasúttal egy időben épüljön meg, hogy a teherforgalom jelentős részét ki lehessen vezetni a fővárosból és a Hamzsabégi sétány mentéről.

A tervezett program:

• 16:00-tól gyülekező és közösségi piknik
• 18:00-tól ÉLŐLÁNC

Részletes információk hamarosan!